F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

SZEMLE - Kanako Tanaka: Absence of the Buddha image in early buddhist art – towards its significance in comperative religion (Lővei Pál)

2. Bhárhut, (India), sztúpa, i. e. 2. száz; Buddha hármas lépcsőjének ábrázolása egyik domborművön. vizsgálat tárgyává nem tett tényre, hogy Buddha személyét a buddhizmus első négy évszázadában - az i. e. 3. századtól az i. u. 1. század végéig - egyáltalán nem ábrázolták, csupán jelképekkel helyettesítették! A hívők ezalatt a vallásalapító emlékét magukban őrizték, és tanításainak tanulmányozásához nem tartották szükségesnek a személyiségének külsődleges jegyeit hordozó képmás megalkotását. A könyvet rövid, a problémákat és a későbbiek gondolatmenetét vázoló bevezető után három egymásra épülő fejezet alkotja. Először a művészettörténeti állapotfelmérést végzi el a szerző, megvizsgálva a műalkotásokat, bemutatva jellemzőiket, téma szerint csoportosítva a hasonló jeleneteket, majd elemezve ezek egymással való összefüggésének természetét. A következő rész az ily módon feltárt vizuális tényeket szembesíti a korszakra vonatkozó vallási, művészeti és politikai ismeretekkel. Végül egy széles körű kitekintés következik arról, mi módon kapcsolódik a Buddha-ábrázolás hiánya más népek és kultúrák vallási és eszmerendszeréhez. A recenzensnek be kell vallania, a mű jelentős része nem érthető meg a buddhizmusra vonatkozó, komoly előzetes ismeretanyag nélkül. A szövegben sokszor szerepelnek mindig dőlt betűs szedéssel - a vallásalapító életére, kultuszára, az ábrázolt jelképekre vonatkozó buddhista kifejezések, amelyek gyakran igen hasonló szóalakban jelennek meg. A szerző feltételezi, hogy a leggyakrabban használt, legegyszerűbb kifejezések jelentése közismert, így ezek fordítását, magyarázatát nem is látta szükségesnek közölni - bár amszterdami tapasztalatai ennek ellenkezőjéről győzhették volna meg. Igaz azonban, hogy itt egy résztémába magát beleásó monográfiáról van szó, nem pedig valamilyen népszerűsítő, ismeretterjesztő írásról. Kanoko Tanaka az olvasó által ismertnek gondolja India szóba jövő műemlékeit, szent helyeit is, így az ezekre vonatkozó általános magyarázatokra, legalább egy térkép erejéig földrajzi helyzetükre, az épületek egészének leírására alig-alig fecsérli idejét és a papírt. A könyv szerves része a négy részből álló illusztrációs rendszer. Táblázatok mutatják egyrészt a fontos ábrázolási elemek és a rájuk vonatkozó irodalmi utalások párhuzamait, másrészt az üres trón jelentésváltozatait a buddhizmus, illetve más vallások