F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Turányi Erzsébet: A szekszárdi Szent János- és Pál-kápolna helyreállítása, avagy gondolatok egy helyreállítás kapcsán

4. Szekszárd, Szent János- és Pál-kápolna és a Szent Ferenc kórház. Földszinti alaprajz. Tanárky Árpád: A szegzárdi Ferencz közkórház évkönyve 1892-1895. Szegszárd, 1896. A kórházat 1860-ban és 1872-ben (4-5. ábra) ismét bővítették, négy majd kilenc axissal, ezzel elérte mai méretét, de a kápolnáról nem történt említés. Az új főoltár felállítása után még egy kifestés következett 1936-ban, amelyet Cserna Győző tolnai művész készített, ez ma a legfelső réteg. „Az irgalmasnővérek időközben ugyan engedélyt kaptak, hogy a főoltárra a boldogságos Szűz szobrát helyezzék el a Szent János és Pál képe helyett, de amikor a kápolnát 1933-ban Fusz Lajos szekszárdi bádogosmester és neje költségén kifestették és a régi főoltár helyébe szép új műkőoltárt emeltek, Szent János és Pál képe visszahelyeztetett régi jogaiba és ismét az lett az oltárkép (6. ábra), míg a Mária-szobor az elbontott mellékoltár helyébe került."

6 Az 1892 körül készült felvételeken (7-8. ábra) az ápolói lakás bejáratát már háromnegyed részben befalazták, csak a legfelső, félköríves részen van egy ablak, ez megfelel a mostani helyreállítás előtti állapotnak. Feltehető, hogy a kórház 1872-ben történt bővítésekor szüntették meg a bejáratot, ugyanis ekkor költöztették az épület északi, a kápolnához legközelebb eső részébe az apácákat, és a kórház főbejáratát is áthelyezték a déli oldalra. Addig „a kápolna mellett" volt, ami megfelel a kápolnaudvar mai bejáratának. Azért is kellett áthelyezni, mert 1872-ben konyhát építettek a kórházra merőlegesen, s ez elzárta a továbbhaladás útját. Ekkor szüntették meg a kápolna udvari kijáratát, hiszen itt már nem bonyolódott forgalom, s a betegek számára szintén