F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
MŰHELY - Turányi Erzsébet: A szekszárdi Szent János- és Pál-kápolna helyreállítása, avagy gondolatok egy helyreállítás kapcsán
1. Szekszárd, Szent János- és Pál-kápolna. Helyszínrajz a környező épületekkel. 1983. Rajz: Turányi Erzsébet jelölt kivitelező pedig termelés-orientált, a régi szakmák mestereivel alig rendelkezett. Végül, de nem utolsó sorban a ráfordítható anyagi erők minimálisak voltak. A kápolna története Kutatásaim alapján elmondható, hogy az épület három fázisban épült: az első a torony és a kupolatér, a második a szentély, a harmadik a déli hajó (3. ábra). 1802-től története nem választható külön a kórházétól. Az írott forrás szerint: „... Ezen szt. Pál és szt. Jánosról nevezett kápolnát a múlt század közepén bevándorolt német polgárok építették, kiket Trautsohn gróf szegzárdi apát telepíttetett be Schwarzwald vidékéről s kik a mai Bezerédj utczát foglalták el, mely róluk egész a legújabb időkig német utczának is hívatott. Ezen bevándorolt német jobbágyok nem férvén meg a bennszülött lakosok által használt templomban, külön kápolnát óhajtottak maguknak, hol anyanyelvükön hallgathassanak isteni tiszteletet. A német nyelven 1778-ban kiadott alapító levél szerint ötven, jobbára német nevű polgár saját költségén építette fel ezen kápolnát s tartotta fenn mindaddig, míg később a kórház felépítése után annak tulajdonába nem ment át. Az alapító levél, melynek másolata a kórház levéltárában őriztetik, a következőképpen hangzik:
