F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - Pizág Anetta: A Napraforgó utca élete (1931-?)

Az utca története Budapesti lakáshelyzet A '20-as évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy Budapest lakásproblémáit csak nagyszabású és a korábbi gyakorlathoz viszonyítva radikálisan új szervezési elveken alapuló intézkedésekkel lehet megoldani. A hagyományos építési szabályzatok gyökeres megváltoztatására és a lakásépítési programok központi szabályozására volt szükség. Csak így lehetett megcélozni a szociálisan rászoruló rétegek lakáshoz juttatását, a középrétegek számára a zöldövezetek megnyitását, Budapest beépítésének rendezését és az új építészeti elvek érvényre juttatását.

3 Az eddigi építési szabályzatok korábban nem tették lehetővé a tömegek számára a külterületeken való építkezést, a belterületeken pedig a kertes vagy a zártsorúnál lazább beépítési módot. A felső villalakó réteg pedig nem képviselhette az új építési elveket, annak szociális vonatkozásai miatt. Tehát az új építészet célkitűzései, a napfény, a levegő, a nyitottság mindeddig gyakorlatilag a hivatalos szabályzatok akadályaiba ütköztek. A kertes házak kínálták a legtágabb lehetőséget az új építészi elvek megfogalmazására, mert a külső téralakítás lehetőségei magasabb rendű értéket adtak a kertes háznak a más típusú lakóházakkal szemben. „A villaépítésnek, amelynek aránylag a legkevesebb külső korlátozással kell megküzdenie és a legtöbb anyagi eszközt áll módjában a legjobb megoldások érdekében mozgósítani, szent feladata, hogy az új. nagy le1. Budapest. Napraforgó utca. Utcakép az utca elejéről. 1931. OMvH Fotótár, ltsz. 20.532. neg.