F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Rostás Tibor: A besztercei volt minorita, ma görög katolikus templom

profilja (két kivétellel) minden fejezetnél azonos, de ezek magassági arányai templomonként eltérnek. A kelyheken általános a hosszúkás, keskeny, párhuzamosan kannelúrákkal tagolt, kihajló végű levél. A kannelúrák élben metsződnek, ezek az élek tulajdonképpen a levélereknek felelnek meg. A kannelúrák néha kis félkörös részből indulnak. Az egyszerűbb, kevesebb munkával megoldott, hosszúkás levelek lehetnek sima felszínűek is, ilyenkor középéi tagolja őket. A másik, ritkábban megjelenő levélfajta a karéjos szőlőlevél. Ennek nyele a nyaktagról indul, lehet öt, hét vagy kilenckaréjos, karéjai kanalasán képzettek, bennük domború erek futhatnak. Két fejezet ismert, ahol a kis szőlőlevelek a hosszúkás levelek középmagasságában helyezkednek el. párosával. Nevezetesen a kerci kőtár fejezettöredéke és a a besztercei szentély T4D fejezete (lásd alaprajz és fejezetkatalógus). Ezeknek a leveleknek a nyele nem a nyaktagtól indul, hanem a hosszúkás levelek kannelúrái közti élből hajt kétfelé. A levelek ötkaréjosak. tengelyükben középérrel. Igen ritka a levélszélek karéjos tagolása is. Ennél a variánsnál a hoszszúkás levelek kétoldalt visszahajló széle karéjos félpalmettára emlékeztet. A levél lehet oldalnézetű is, ilyenkor csak az egyik oldali levélszél karéjsoros. A fejezeteket a kelyhek levélkompozíciói alapján csoportosíthatjuk. Az alaptípusokat a hosszúkás levelek elhelyezkedése, az ezeken belüli csoportosítást az egyéb levélfajták megjelenése alapján határoztam meg. Az első típusban a hosszúkás levelek egy zónában helyezkednek el. A levelek száma kettő vagy négy, de előfordul az ötle8. Beszterce, egykori minorita templom. A szentéi) fej boltozati záróköve. 1994. Fotó: Rostás Tibor