F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
MŰHELY - Rostás Tibor: A besztercei volt minorita, ma görög katolikus templom
3. Beszterce, egykori minorita templom. A szentély 4. Beszterce, egykori minorita templom. A szenkclet felől. 1994. Fotó: Rostás Tibor télybe dél felől nyíló ajtó. 1994. Fotó: Rostás Tibor A hosszanti szentélyfalakon három-három, a poligon átlós oldalain egy-egy hoszszúkás, rézsűs ablak nyílik. Ezek részben félkör-, részben csúcsívesek. Félköríves a déli oldalon a nyugatról első, az északi falon a nyugatról első kettő és a délkeleti ablak. A hosszanti szentélyfalak keleti ablakpárja kicsit lentebb indul és végződik, mint a többi. Az átlós oldalak ablakai felett és a keleti végfalon rézsűs körablakok találhatók, amelyek négykaréjosak, a karéjok elszedett pereműek. A keleti zárófal körablaka kicsit nagyobb a többinél, jobban rézsűsödik és nem tagolják karéjok. Az enyhén csúcsíves, széles, visszalépcsőzött diadalívet vaskos, feloszlopos falpillérpár tartja. E két féloszlop vaskosabb a szentély többi háromnegyedoszlopánál, így a falpillérpár keleti szegletében állónál is. A következő támasz ötoldalú alaprajzú, három oldala a ráfuttatott bordák irányában helyezkedik el. A falpillér az ablakok könyöklőjének magasságában csonkagúla alakú konzolban végződik. Fejezete nincs, zárópárkánya homorlat feletti lemezből áll. A záródás és a középső szakasz között háromnegyed oszlopokból álló, hármas tám helyezkedik el, melynek középső tagja lizéna elé állított, míg a szentélyfej sarkaiban háromnegyed oszlopok vannak. Mindezek lefutnak a padlózatig, menedékes attikai lábazatuk van (5. ábra). A téglalap alaprajzú szentélyszakaszok kivételesek a kerci körben, Besztercén kívül csak a kerci szentélynégyszög ilyen. Az egyes és hármas tárnok viszont általánosan használtak a szentélyekben. A három háromnegyed oszlopból álló támköteget, a kö-