F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Rostás Tibor: A besztercei volt minorita, ma görög katolikus templom

MŰHELY 63 Rostás Tibor A BESZTERCEI VOLT MINORITA, MA GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOMI Az egykori ferences kolostor Beszterce (Bistritz / Nősen - Bistrita) északkeleti részén, a 15. századi városfalon belül, a Holztor mellett helyezkedik el, a Beutlergasse felső végében

2 (1. ábra). Szűz Mária tiszteletére épült.

3 Ma már csak az egyhajós templom áll,

4 az egykor az épület déli oldalához csatlakozó kolostort a század elején bontották le.

5 A templom szentélye az egyetlen erdélyi ciszterci kolostor, Kerc (Kerz - Círta) stílű skörébe tartozik

6 (2. ábra). A szentély A szentély két téglalap alaprajzú, keresztboltozatos szakaszból és a nyolcszög öt oldalával záruló szentélyfejből áll. A boltozat vállmagasságáig érő támpillérek támasztják. Két pár a szentély hosszanti oldalán helyezkedik el, a többi a záródás sarkain sugárirányú helyzetben áll. A déli oldal támpilléreit a kolostor bontása utáni helyreállításkor építették. A pillérek alsó negyedében furcsa, vízvetőpárkányos megoldás látható, amely az eredetieknél töredékesen őrződött meg, de annyi maradt belőle, hogy a helyreállításkor a kiegészítés hitelesen elvégezhető volt. Ma lábazatszerűen hat, de egykori magasságához a talajszint emelkedését is figyelembe kell venni. A pillérek négyszöghasábos részből indulnak. E felett vízvetőpárkány következik, majd a homlokoldalon rézsű a vízvető folytatásában, mellyel jelentősen csökken a pillérek kiugrása (3. ábra). A szentély déli hosszanti fala az ablakkönyöklők 1. Beszterce, egykori minorita templom. Philipp Lindorfer 1862-es várostérképének részlete. Másolta Otto Dahinten, 1931-ben.