F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Iványosi-Szabó Andrea: A Csongrád-ellésmonostori árpád-kori templom építő- és díszítőkőanyagának kőzettani, földrajzi vizsgálata

tekét támasztja alá. Az Erdéllyel a Maros réven kialakított közvetlen, rendszeres gaz­dasági érintkezést más műemlékek kőzetanyagának vizsgálata is bizonyította (Szeged­alsóvárosi templom, Székkutas-Kápolnásdűlő). A bányahelyek pontosabb beazonosítá­sát a további kőzettani vizsgálatok mellett a Bór-Kalán nemzetség birtokviszonyainak, kapcsolatainak tanulmányozása is segítheti. Az alapozáshoz használt anyagot, a tavi dolomitos mészkövet a közelből, a Duna­Tisza közéről szállították. A várháti téglaégető léte nagyobb szabású építkezésre mutat. Az építőkövek minősége, a bányahelyekre vonatkozó feltételezések és a korszak történeti-földrajzi viszonyainak vizsgálata alapján következtetések vonhatók le a temp­lom építéstörténetét illetően: - A feltárást vezető régész, Pávai Éva és Bozóki Lajos művészettörténész szerint az első templom néhány faragott köve all. század végére - 12. század elejére utal. - A vörös mészkő felhasználása a kőzettani vizsgálatok szerint a 12. század máso­dik felére mutat. - A tatárjárás után a 13. század közepén a templomot megerősítették, ekkor épült fel a nyugati toronypár is. 46 - A várháti téglaégetőben készített, minden bizonnyal Elíésen felhasznált téglák kora a geofizikai mérések szerint 1300 ± 60 év. 47 A fentiek alapján valószínű, hogy az építkezés elhúzódott vagy több periódusban történt, így a kőzetanyag sem egy időben kerülhetett Ellésre. Az egyes kőzetfajták idő­beli felhasználására vonatkozóan azonban - geológiai szempontból - egyelőre feltéte­lezés sem adható. JEGYZETEK 1. A számozott ábrákat lásd Bozóki Lajos ugyanitt közölt írásában. 2. Részletesen: Kánya Vilmosné: A Gerecse-hegység fontosabb üledékeinek fácieselemzése. Szakdol­gozat. JATE Földtani- és Őslénytani Tanszék. Szeged 1984. 3. Szónoky Miklós (JATE Földtani- és Őslénytani Tanszék), szóbeli közlés 4. Szónoky Miklós, szóbeli közlés 5. Részletesen: Vízi István: A Szeged-alsó városi „Mátyás templom" középkori terméskő faragványai­nak származási és műemlékvédelmi-kőzettani vizsgálata. Szakdolgozat. JATE Földtani- és Őslény­tani Tanszék. Szeged, 1991. 6. Szónoky Miklós, szóbeli közlés 7. Vízi i. m, 8. Vízi i. m.; Lukács Zsuzsa - Szónoky Miklós - Hadnagy Árpád: A Szeged-alsóvárosi ferences kolos­tor kőfaragványairól. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Művészettörténet - Műemlék­védelem IV. Szerk.: Lővei Pál. Budapest, 1993. 162-163. 9. Szónoky Miklós, szóbeli közlés 10. Részletesen: Rózsa Péter: Jelentés a Székkutas - Kápolnásdűlő területén az 1987. év folyamán vég­zett régészeti föltárás során előkerült kőanyag vizsgálatáról. 1993. 11. Vízi i. m.; Lukács - Szónoky - Hadnagy i. m. 12. Kókay József (MAFI), szóbeli közlés 13. Részletesen: Rózsa Péter: Jelenlés a Debrecenből és Debrecen környékéről előkerült műemléki kő­anyag kőzettani vizsgálatáról, 1987.

Next

/
Thumbnails
Contents