F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Iványosi-Szabó Andrea: A Csongrád-ellésmonostori árpád-kori templom építő- és díszítőkőanyagának kőzettani, földrajzi vizsgálata

10. Tavi dolomitos mészkő (réti mészkő, darázskő) Nagy mennyiségben került elő, csaknem kizárólag az alapozásból, mivel likacsossága miatt nem fagyálló. Kémiai összetétele, megjelenése változatos. A minták a keményebb, tömöttebb típusba tartoznak. A Duna-Tisza közén semlyékekben sok helyen bányászták, kitermelése ma is folyik (például Csólyospáloson). 11. A téglák anyaga Makroszkópos vizsgálattal a friss törési felületen láthatók a bedolgozott törek maradványai; növénylenyomatok, gabonaféle szára, tokiásza is felismerhető. A téglák készítésénél rozsszalmát használtak, a törött felületeken egy-két mocsári csigahéj töredéke található,

17 ami ártéri agyag felhasználását bizonyítja. A téglák agyagos finomkőzetliszt alapanyaga és a mocsári csigahéjtöredékek alapján a téglaégetés helyét a monostortól nem túl nagy távolságban kell valószínűsítenünk. Kőbányászat a középkori Magyarországon Az Árpád-korban - mint az ellesi kőzetanyag is mutatja - a mészkő és a homokkő volt a legjellemzőbb építő- és díszítőkő. Ezen kőzetekből szobrok, ajtó- és ablakkeretek, ornamentikus díszek és szarkofágok egyaránt készültek.

18 Az építőkőanyag kitermelésekor a kőbányákban a munka irányítója a bányamester volt. A fejtési módot a terepadottságok, a geológiai repedési rendszer határozta meg. A kő hasítását kőfejtők végezték. Egy nagyobb bányában 1-400 kőfejtő és 2-300 kőfaragó dolgozott, általában 4 fős kompániákban. A 2-3 m

3-es tömbök mozgatása csigás emelőszerkezet segítségével történt, a bányákból görgőpályákon illetve igás szekerekkel szállították el a kőtömböket. Nagyobb távolságra a folyókon ladikon vagy a partról lóvontatással, dereglyén úsztatták az építőkövet. Ha a felhasználás helye közel volt a bányákhoz, néhány darabot már a fejtés helyén megfaragtak. Kőfaragóműhelyek a kirakodóhelyeken vagy az építkezések helyszínén alakultak.

19 A műemlékek képanyagának azonosítása Az építőkövek anyagának azonosítása többféle megközelítésből lehetséges. Szerencsés esetben írásos emlékek maradtak fenn az építkezés körülményeiről; ezek lehetnek egyházi, határjárási, pereskedésről tanúskodó okleveles adatok. Az ellesi monostorra vonatkozó ilyen jellegű utalás nem ismert. A kőzettani azonosítás makroszkópos illetve kőzetmikroszkópos vizsgálattal lehetséges; a lelet és a feltételezhető kőbánya anyagának összehasonlítása külső megjelenés (szín, szöveti változatosság), kőzettani jelleg (a kőzet szövete, kőzetalkotók minősége, nagyság szerinti eloszlása, porozitás, pórusszerkezet, ősmaradványok) alapján történik.

20 Egészen pontos származás csak egyedi kőzetjelleg alapján állapítható meg. A Kárpát-medencében lévő kőbányák anyagának részletes leírása Schafarziktól szár-