F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - Pizág Anetta: A Napraforgó utca élete (1931-?)

20. Budapest. Napraforgó u. 14. (Hegedűs Ármin és Böhm Henrik) Tervezett alaprajzok. Az alaprajzi kialakítás nagyvonalú, jól szervezett, közlekedő terektől mentes: de a földszint lakóhelyiségei indokolatlanul nagyok, kihasználatlan felületekkel. Az emberekben tovább nőtt az igény a környezettel való közelebbi kapesolatra, ami­re a télikert alkalmas teret nyújthatott. A télikert sajátos hangulata felkeltette az emberek fantáziáját, új igénnyé, szinte divattá vált (19. ábra). Ezek kialakítására a fedett terasz kí­nálta a legkézenfekvőbb lehetőséget. Új szükségletté vált az autók tárolása. A lakók a ma­guk módján igyekeztek megoldani, hogy autójuknak fedett vagy nyitott helyet biztosítsa­nak. Szükségessé vált egyéb tároló helyiségek kialakítása is. Mindemellett megmaradt az igény az emberekben bizonyos fokú reprezentációra; egyes átalakításokat az emberi hiú­ság motivált, amit talán szintén természetes emberi igénynek lehet tekinteni. Szociológiai jellegű változások A társadalmi változások és a lakók kicserélődése szintén próbára tették az utca házait. 1931-ben az utcába jómódú városi polgárok, a középosztály tagjai költöztek, akik éle­tük munkájával teremtették meg a belvárosi környezetből való kiszakadáshoz szükséges anyagiakat. A világháború után több lakás gazdát cserélt. Az ötvenes években a lakások jelentős részébe lakókat költöztetett az állam; volt olyan család, akiknek egész házat utaltak ki. 24 Az utcában lakók száma jelentősen megnövekedett Budapest többi, hason­ló laksűrűségű területéhez hasonlóan. A tulajdonosoknak sok problémájuk adódott az idegen lakók miatt, és ez a helyzet rendszerint a lakások felosztásához vezetett. Az utca házai általában egyszer kerültek új tulajdonos kezébe, tehát a jelenlegi tulajdonosok többsége az őslakóktól vásárolta meg a házát. (A költözések oka házanként változó.) Az utca társadalmi rétegződése részben megváltozott. A jelenlegi lakók társadalmi státusza az őslakókéhoz hasonló. (A mai viszonyoknak megfelelően hasonló rangú em­berek lakják.) A '30-as években azonban mást jelentett a középosztály tagjának lenni, a társadalom rétegződése sokat változott. Az utca eredeti lakói között volt gróf, minisz-

Next

/
Thumbnails
Contents