F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

KITEKINTÉS - Markušová Kristína: Wick Béla élete és műve

KITEKINTÉS 229 Markusová Kristina WICK BÉLA ÉLETE ÉS MŰVE Wiek Béla egy vasúti pályamester családjában Kisszebenben (Sabinov) született 1873. november 10-én. Apja, Wiek Eduárd Nagyida (Vel'ká Ida) falvából származott, anyja, született Apáthy Cecilia, görög katolikus pap lánya volt. A Wiek családban öten voltak testvérek: Ilona (1870-ben született) postahivatalnok lett. Gyula (1872-ben született) tanító, Béla (1873-ban született) pap, Rudolf (1876-ban született) vasúti ellenőri helyre küzdötte fel magát és Mária (1878-ban született) később Szilássy tanár felesége lett, aki a reálgimnáziumban tanított Eperjesen (Presov). Levéltári adatok szerint

1 Wiek Béla az elemi iskola négy évét Kisszebenben végezte, úgy, mint a gimnázium első négy évét is, az ötödiket a kassai, a gimnázium többi évét Eperjesen, ahol 1891-ben érettségizett. Érettségi után a papi pálya mellett döntött, ezért a kassai római katolikus szemináriumban folytatta tanulmányait. 1896-ban szentelték pappá. Ez az év különös jelentőségű volt életében, de nem kevésbé volt jelentős Kassa város életében: 1896-ban fejezték be a terület legjelentősebb szakrális műemlékének a helyreállítását - húsz évig tartó építési és restaurátori munkálatok után újból felszentelték a Szent Erzsébet-székesegyházat (/. ábra). A kassai püspökség élén annak idején Bubics Zsigmond állt - maga is kitűnő művészetszakértő és -pártoló. Valószínű, hogy Wiek Béla későbbi működéséhez azok az indítékok is fontosak voltak, amelyeket a Bubics püspök által irányított szemináriumban tanulmányai idején szerzett. Felszentelése után a fiatal kispap vidékre került: Szinye (Svinia), Tarcaszentpéter (Petrovany), Laborcmerö (Zbudské Dlhé) és Szerelmes (Lubisa) falvak plébániáin működött. Már 1899-ben tanárrá - hittanítóvá nevezték ki az eperjesi gimnáziumba. Wiek Béla huszonkét évig foglalkozott hittanoktatással és az itjúság nevelésével. Hivatását nagyon felelősségteljesen látta el - erről tanúskodnak első írott munkái. A „Gondolatok a nevelés köréből" című

2 tanulmányát 1902-ben jelentették meg az eperjesi gimnázium évkönyvében. E kézikönyvek közt fontos helyet kapott az „Összefoglaló vallástani kérdések ..."

3 című, amely a gimnáziumok nyolcadik osztályos diákjait szólította meg. Munkája a fiatalok vallási életében leggyakrabban előforduló kérdések illetve vitatható nehézségek összeírása, rövid magyarázattal és megoldásjavaslattal. E kis mű elismerése mellett szól az a tény, hogy Budapesten adták ki. Wiek többi oktató műve többnyire Kassán és Eperjesen jelent meg.

4 Az eperjesi tartózkodás, a régi stílusú házakban gazdag történelmi város atmoszférája, művészeti élete és egyedi „genius loci"-ja más módon is hatott Wiek Bélára: írástudását kipróbálta a szépirodalomban is. Első műve egy elbeszéléskötet lett, amelynek megírására a kuruc idők hadakozásai ihlették.-'' Életművében viszont ez a próbálkozás majdnem az egyetlen maradt.

6 Wiek regionális műemlékek és történelem iránti érdeklődésének kezdetét az eperjesi Kálváriáról