F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

KIÁLLÍTÁS - Dávid Ferenc: Baumann Lipót építész 1860-1932. Kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban

4. Baumhorn Lipót: A Szeged-csongrádi taka­rékpénztár belső kialakításának részletei, 1904. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged pályaműve kupolás templom volt. Persze nem csak ezért, hanem azért is, ami a pályázatra alapot adott: a zsidó vallás emancipációjának (1895) elismerése emlékműve lett volna e hatalmas alkotás, kupolája diadalt és fenséget fejezett volna ki, akárcsak a Lipótváros másik két nagy épületének: a Szent István ba­zilikának és a parlamentnek a ku­polája. A lipótvárosi zsinagóga, mint tudjuk, nem épült meg. Rész­ben azért, mert túl drága volt, rész­ben pedig azért, mert a nagyváros zsidósága már korántsem volt olyan egységes, mint negyven éve, nem egyetlen centrumban, hanem lakóhelyéhez közelebb lévő templomban, s nem a leggazdagabbak árnyékában, hanem a maga fajtájával kívánt imádkozni. Az emancipáció emléktemploma mégis felépült. Szegeden. A méretében és építé­szeti megformáltságban kiemelkedő művet Baumhorn Lipót tervezte (1-2. ábra). Scheiber Sándor többször elmondta, hogy a szegedi zsinagóga Lőw Immánuel al­kotása. Ez ugyan a kiváló judaista és rabbi szakmai elfogultsága, de okos ember téve­dése mindig tartalmas. Szeged a magyar zsidók emancipációjának fővárosa volt, Lőw Lipót érdeméből, aki a legtöbbet tette, s a leghatásosabban cselekedett azért, hogy a zsidóknak a magyar nemzetet szinte újrakonstituáló negyvennyolcas küzdelmében vállalt része, s a nemzet fölemelkedésében betöltött szerepe elismertessék, s aki legtöbbet tett a zsidók elkülö­nülésének föloldásáért, műveltségük növekedéséért, iskoláik megújhodásáért, s aki a központi alakja volt az 1867-hez, a zsidók polgári egyenjogúságát kimondó törvényhez vezető útnak. Lőw Lipót a magyarországi zsinagógaépítésnek is programadója volt, hirdette, hogy a zsidó vallás formáinak megújítása arra szolgál, hogy feloldja a keresztény kül­világ babonás félelmét, imaházuk középületként való megfogalmazása eszköze hitük nyilvános megvallásának, s kifejezi az egyenlő jogokra érdemes méltóságukat. Nagy rabbinikus tudását is e cél szolgálatába állította, folyóiratában a Ben Chanan­ja-ban - amely egy évtizedig volt a modern zsidó vallástudomány egyik európai köz­pontja -, tanulmányok sora dolgozta föl a modern újításoknak a halachához - a vallás­gyakorlás törvényeihez - való viszonyát.

Next

/
Thumbnails
Contents