F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - Pizág Anetta: A Napraforgó utca élete (1931-?)

kisebb lett, mint a hagyományos villákban, általában a szobák léptékéhez igazodott. A szobák mérete, elhelyezkedése, megközelítése és az ajtók mérete sokkal inkább összhangban volt a használat gyakoriságával és fontosságával, mint amit a korábbi építési gyakorlat mutatott. Ezáltal lehetőség nyílt a helyiségek praktikus berendezésére is, ami a szintén új igényeket kiszolgáló bútorokkal lehetett valóban sikeres. Az épület, a lakás és a környezet közötti kapcsolatra való törekvés a legtöbb helyen előnyös megoldásokat mutatott. A nagy ablakok lehetőséget adtak arra, hogy a fény és a levegő bejusson a lakásba, és azt új életre keltse. Ezt elősegítette a kis traktusmélység, három vagy négy szabad homlokzat és a tájolásra fektetett hangsúly. A nagy ablakok optikai kapcsolatot is teremtettek a lakás és a külvilág között, bár ez néhány háznál csak a földszinten volt igazán kedvező. A környezeti kapcsolatot az épületek külső téralakítása több helyen elősegítette. Megmutatkozott a tervezők törekvése, hogy a ház, az utca és a kert között átmeneti, köztes tereket alakítsanak ki. Ilyen terek jöttek létre a konzolos épülettömegek alatt, a támfalak és az épületszárnyak között. A fedett vagy nyitott teraszokon, az erkélyeken vagy az előtetők alatt a lakáshoz kapcsolódó, szabad, nyílt területek alakultak ki. Ezek az átmeneti terek szerves kapcsolatot teremtettek a nyilvános utca, az intim lakás és a kert között. A kedvező tájolásra való törekvés e téren is megmutatkozott (10. ábra). Kedvező hatást tett az utca hangulatára a közepén kialakított kis tér. Ez a térség barátságos környezetet nyújthatott az utca lakói számára a találkozásokhoz, keretet adhatott az utca társadalmi életéhez. 12. Budapest. Napraforgó u. 15. (Ligeti Pál és Molnár Farkas) 1931. OMvH Fotótár, Itsz. 20.525. neg. Az épület tömege egyszerű, a formai elemek a - tervezők által képviselt -, a CIAM segítségével terjesztett irányzat formai eszköztárából származnak. A ház megjelenése a funkcionális építészet elveit tükrözi, ez azonban félrevezető. (Az alaprajz nem alkalmazkodik a tömeg és a nyílászárók hierarchiájához.)