F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Söptei Imre: A kőszegi temető

9. Kőszeg, temető. Johann Polster, (17951866) tímármester és felesége gazdagon faragott, historizáló stílusú sírköve. 1999. Fotó: B. Benkhard Lilla Sajnos a kézzelfogható pusztulás jeleivel is szembe kellett nézni a felmérés során. A már nem gondozott sírok folyamatosan romlanak. Az egyik legnagyobb károsító a repkény, amely sok régi faragott emléket futott be. Ez első pillantásra úgy tűnik, mintha megőrizné a köveket, és egyik-másik szinte látványossága is a temetőnek. Közelebbről megvizsgálva azonban kiderül, hogy a növény mindenhova kapaszkodó gyökereivel tönkreteszi a faragott részeket, ami pedig még súlyosabb ennél, olvashatatlanná teszi a régi feliratokat. Majdnem ugyanilyen veszélyt jelent a fagy. Megdöbbentő volt, hogy egy homokkőből készült oszlop tetején látható családi címer (Fügh család), alig két hónap alatt szinte teljesen szétmállott az oszlop felső részével együtt. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ez a síremlék őrzi egy jelentős polgármester nevét is, éppen ezért a javasolt helyi védelemnek itt lehetne szerepe.) Néhány következtetés A dolgozat terjedelme nem ad lehetőséget a bővebb kifejtésre, ezért tényleg csak néhány érdekességet emelünk ki. A temető ma rendezett állapotot mutat. Egyenes utak határolják a parcellákat, de ez egy késői átalakítás következménye. A parcellákon belül korai, archaikus temetőképet láthatunk. A temető történetének korai időszakában nem sorban, hanem rendezetlenül, mondhatnánk bokrosán, temetkeztek a helyiek. A felmérés során az egyik legnagyobb problémát éppen az jelentette, hogy nagyon sok töredék sor, egyedül álló sír van, így nehezen lehet pontos nyilvántartást vezetni. Szembetűnő a már említett bokros temetkezés, amelynek során a család több nemzedéke temetkezett egy területen, de külön-külön sírba (pl. Waisbecker, Töpfler stb. családok). Kerülték tehát a rátemetést. Ez azonban láthatólag csak a múlt század köze-