F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - Pizág Anetta: A Napraforgó utca élete (1931-?)

8. Budapest, Napraforgó u. 17. (Hajós Alfréd) 1997. Fotó: Baksay Zsolt A szinte változatlan belső térkialakítást az eredeti ál­lapotában lévő belső íves lépcső teszi reprezentatívvá. formák jelentek meg, melyek a korábbi statikai elvekkel ütköztek. Ennek ered­ményeképpen néhány olyan forma is született, ami az addig téglaépítkezés­hez szokott szem számára idegen vagy nyugtalanító volt. (A 3. számú ház lakó­ja megjegyezte, hogy megnyugtatóbb lenne a szemének, ha a ház konzolosan kiugró zárterkélye alá egy oszlopot állí­tanának.) 19 (2. ábra) A mintatelep megnyitásának kö­zönsége lelkesedéssel fogadta az épüle­tek asztalosmunkáit, különösen az íves és harmonikaszerű tolóablakokat. A ter­vezőgárda e téren is megpróbálta a ma­ximumot nyújtani, ennek eredménye­képpen születtek olyan épületek, me­lyekben szinte minden ablak másképpen nyitható, sőt, egy ablaksoron belül háromféle nyitási mód mutatkozik. A mintatelep lakói dicsérettel beszéltek a központi melegvíz­fűtésről és a központi légfűtésről is. 20 A házak építésekor újfajta építőanyagokat is felhasználtak. Ezek például a kova­földtégla, a bauxitbeton, és néhány - a lakók által ma már azonosíthatatlan - egyéb épí­tőanyag. A házak azonban megszenvedték a kivitelezői tapasztalatlanságot az új építé­si módszerek terén, és később az addig kipróbálatlan anyagok beépítése is problémákat okozott. 21 Az új házak az új építészeti elveket igyekeztek tükrözni, egy új fajta életformát fe­jeztek ki. „Ezek az egyszerű házak teljes őszinteséggel és beesületességgel kerülnek minden fölösleges cifraságot, minden nélkülözhető fényűzést. Csakis ami igaz. ami lé­nyege a mai polgárember levegős, egészséges és artisztikus lakásának, talált itt meg­valósulására." 22 A legtöbb helyen a mutatós motívumok helyett a gazdaságosság és a célszerűség elve érvényesült, törekedve egyúttal a művészi ízlés megtartására. A cél­szerűség és a korszerű megjelenés azonban sok helyen csorbát szenvedett, mivel a mo­dern elvek tudatos reprezentációja hasonló akadályokat gördített a célszerűség elé, mint egykor a századforduló ellentmondásos építészete. így született néhány olyan ház, ahol a külső megjelenés és a belső kialakítás nincs összhangban, vagy ahol a funkció a korszerű megjelenés javára csorbát szenvedett. Ráadásul az utca tervezésén dolgozó építészgárda kényszerű szükség hatására állt össze; és ennek a kompromisszumnak az lett az eredménye, hogy a tervezők minden lehetőséget kihasználtak arra, hogy saját ízlésvilágukat becsempésszék az egységes

Next

/
Thumbnails
Contents