F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Varga Kálmán: Egy kastélyépítő főúr a 18. században: Grassalkovich I. Antal

emeleti szobák fényűző belső kialakításáról és berendezéséről tanúskodik: az egyik „olasz kemenczés szoba" rozettás és aranyozott lizénás díszítésű, a másik „nyomtatott vászonnal", a harmadik „kék virágos papirossal" tapétázott. Az ún. képes szobában 152 rézmetszet volt.

IK A reprezentatív belső kialakítás magyarázata abban rejlik, hogy I. Antal szándéka szerint fia, II. Antal telepedett volna meg tartósan Gyöngyösön, amely a debrői uradalom - 1747-től Grassalkovich-birtok - urasági központja volt. Az önállósodás elősegítésére ugyanis a fiú 1757-ben, 23 évesen kapta meg ezt az uradalmat és a gyöngyösi házat, azonban mivel sem kedve, sem érzéke nem volt a gazdálkodáshoz, az apa hamarosan vissza is vette tőle. (1758-tól aztán II. Antal végképp Pozsonyban, illetve Ivánkán maradt) A ritkán használt palotát, majd más uradalmi épületeket is később az Orczy-család vette bérbe. 1848-78 között gróf Károlyi Györgyé volt. ezután köztulajdonba került és a múlt század végén újabb emelettel bővítették, homlokzatát pedig historizáló stílusban átalakították. Jelenleg városi könyvtár. Az uradalmi központok ismertetését kezdjük Komjátival (ma Komjatice, Szlovákia), amelynek ura „... Grazsalkovich Uraság, a' kinek jeles Kastéllyával díszeskedik."

19 A birtok 1750-ig annak a gróf Forgách Ferencnek a tulajdona, akinek özvegye, Klobusitzky Terézia (1709-1781) I. Antal harmadik felesége lett. Forgách gyermektelenül halt meg, így a házasság révén a birtok önálló uradalomként lett a Grassalkovichbirodalom része. A Komjátiban ekkor meglévő Forgách-kastélyt I. Antal teljesen megújítja: „A régi uradalmi kastély átépítése és kétszeresére bővítése." - ad számot a nagyszabású munkálatokról.

20 Kétszintes, téglalap alakú kastély készül. U alakban csatlakozó üvegházzal és igényes, vörösmárvány felszerelésű istállókkal. A munka nagyja 1752-re már bizonnyal befejeződhetett, mert Grassalkovich 1752. február 9-én a kastély kápolnájában - főoltárán a Boldogságos Szűzanya képe függött - tartotta esküvőjét elhunyt második felesége testvérével, Klobusitzky Terézzel. Noha a kastélyról 18. századi ábrázolást nem ismerünk, s együttesét az 1858-tól tulajdonos báró Wodianer-család 1872-ben historizáló stílusban teljesen átalakíttatta, az 1945 előtti ábrázolásokon felismerhető egy gödöllői fonnajegyeket mutató kastély karaktere.

21 Annak ellenére, hogy tudomásunk szerint a Grassalkovichok ritkán tartózkodtak Komjátiban, az építészeti kialakítás ma kinyomozható jelei, valamint a múlt századi országleírások kertet dicsérő sorai magas igényű, reprezentatív együttesre engednek következtetni. Ennek okát valószínűleg a feleség kötődésében kereshetjük. Ezt erősíti, hogy I. Antal a települést is kiépíttette: az uradalmi épületeken túl templomot, kálváriát, plébániaházat és kórházat is építtetett. A kastély a Wodianerek után 1920-tól a Hídvégi grófoké lett. 1944-ben német hadikórházat rendeztek be termeiben, majd 1945-ben a harcok során leégett. A megmaradt istállókat és pálmaházat ezután traktorállomásként használták. 1960 után az egészet elbontották, ma lakótelep áll a helyén. Ami megmaradt: néhány ősfa a parkból, valamint két remekül faragott, kagylómotívumos vörösmárvány itató az istállóból - jelenleg a katolikus templom szenteltvíztartójaként beépítve. A gróf 1750-ben lett a bajai domínium földesura. Központjában, Baján a „... legnevezetesebb épület benne, a' Hertzegi Kastély négy szeglet formára méltóságosan építetve, melly lakó helyül szolgál a' földes Uraság tisztyeinek."

22 A terjedelmes mé-