F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Varga Kálmán: Egy kastélyépítő főúr a 18. században: Grassalkovich I. Antal

MŰHELY 121 Varga Kálmán EGY KASTÉLYÉPÍTŐ FŐÚR A 18. SZÁZADBAN: GRASSALKOVICH I. ANTAL Grassalkovich Antal (1694-/771 ) karrierje Grassalkovich I. Antal a Nyitra megyei Örményben (ma Mojmírovce, Szlovákia) látta meg a napvilágot 1694. március 5-én, szerény anyagi leltételekkel rendelkező és valószínűleg horvátországi eredetű, 1584-ben nemességet kapott családban. Apja Grassalkovich János (7-1716), aki hosszú beckói tiszttartóság után, az 1680-as években költözött Ürménybe, 1704-ben nyitrai postamester, 1708-ban pedig már Érsekújvár mezőváros bírája volt, s a kuruc időkben Bottyán János generális íródeákjaként is szolgált. Feleségétől, Egresdy Zsuzsannától (1662-1724), aki Trencsén és Nyitra megyékben kiterjedt rokonságú, régi birtokos nemescsaládból származott, három gyermek született: Zsuzsanna (7-1767), Erzsébet (1691-1724 előtt) és Antal." Az anyagi javakkal igen gyengén megáldott család erején felül támogatta a jó talentumú és szorgalmával is kiemelkedő fiú tanulását, s ezzel elindította azon az úton, amelyet bejárva és amelynek következtében I. Antal a 18. század egyik legfényesebb politikai karrierjét futotta be (/. ábra). Középiskoláit a nyitrai kegyesrendi atyáknál és a nagyszombati jezsuitáknál végezte, majd 1709-től a Trencsén vármegyei követ, Dubniczky András királyi személynöki ítélőmester mellett tollnokoskodott. A joggyakorlatok után ügyvédi esküjét 21 évesen, Horváth-Simonsich János - 1708-1723 között személynök - előtt 1715. november 22-én tette le. A következő év késő őszétől (november 24.) a budai kerület kamarai ügyvédje, majd 1720. május 16-án az uralkodó a jogrenden őrködő királyi ügyigazgatóvá, vagyis koronaügyésszé nevezi ki - ezzel a 26 éves fiatalember már a hivatalnoki kar legfelső rétegébe került. 1731. október 18-án, amikor Száraz György báró udvari tanácsossá történő kinevezésével az egyik személynöki állás megüresedett, érdemeiért és szolgálataiért III. Károly (1711-40) királyi személynöknek (personalis) nevezi ki. A kinevezés révén I. Antal az uralkodó képviselője lett az igazságszolgáltatásban, egyúttal pedig az országgyűlés alsótáblájának az elnöke is. 1732. május 26-án emelkedik főnemessé: bárói rangot kap címerrel, amelynek zöld mezejébe torkán nyíllal átlőtt, ülő hattyút rajzolnak.

2 Perdöntő dátum életében 1741. szeptember 1 l-e, amikor az osztrák örökösödési háborúban katasztrofális helyzetbe került Mária Terézia (1740-80) a pozsonyi diétán a magyar rendekhez fordul támogatásért. A királynő I. Antal külön segítségét kéri a magyar nemesség meggyőzéséhez, s mintegy előre megtervezik az eseményeket. A főúrnak így meghatározó szerepe lesz abban, hogy elhangzik a „Vitám et Sanquinem!", s részben