F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Turányi Erzsébet: A szekszárdi Szent János- és Pál-kápolna helyreállítása, avagy gondolatok egy helyreállítás kapcsán

14. Szekszárd, Szent János- és Pál-kápolna. Észak-dél irányú metszet. Turányi Erzsébet, 1986. Bár már újabb, a 20. században készült, jó minősége miatt megmaradt a kovácsoltvas kerítés, feketére mázolva. Lábazatára - előzetes javított mészhabarcsos vakolás után kőszínű MODASZIL festés került, pillérei fehérek. Az 1892-es fényképen látható kőkeresztet (7. ábra) időközben áthelyezték az út túloldalára, zöldterületre (16. ábra). Mivel tudtuk, hogy az ottani közlekedési csomópontot át kívánják építeni, a kereszt veszélyeztetetté vált. Reálisnak tűnt a kápolna udvarának látogathatósága, ezért új helyét az udvari kijárat mellett jelöltem meg (a közművekre is figyelemmel kellett lenni). Föld alatti beton alapra, föld feletti fagyálló kemény mészkő tömbre kellett helyezni, rozsdamentes acél csapokkal. Szükségesnek látszott a szobor restaurálása is, hiszen morzsálódott a felülete, és hiányos volt a corpus. 15. Szekszárd, Szent János- és Pál-kápolna. A szentély és a hajó kelet-nyugati irányú hosszmetszete. Turányi Erzsébet, 1986.