F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

FORRÁS - Horváth Hilda: Kőszeghy Elemér: Ingó műemlékek jegyzéke. Iparművészeti Múzeum, Adattár

melyeknek azonban vitathatatlan dokumentum-értékük van. Külön kötetek őrzik a kis méretű fényképecskék sokaságát, melyekhez mutató készült. Ez az ingó nyilvántartás természetesen csak töredéke az egykori magyar műkincs állománynak, a történelmi kö­rülmények és az idő rövidsége nem tette lehetővé a teljességet. Meglehetősen esetleges, „ad hoc" jellegű az összeállítás, olykor alapvető műtárgyak nincsenek benne, máskor is­meretlen alkotások bukkannak elő. Egyházi gyűjtemények, templomok, köz- és magán­kollekciók, kastély- és palota interieurök egyaránt megtalálhatók benne. Néhány fest­mény is belekerült, de lényegében iparművészeti tárgyak nyilvántartásáról van szó. Ese­tenként már ismert, máskor ismeretlen magánkollekciók fényképeit láthatjuk, olykor pe­dig közgyűjteményeinket, például az Iparművészeti Múzeum termeit, a kiállított Ester­házy és Bánffy kincsekkel. Gróf Bánffy Miklós (1873-1950) író, festőművész, az Ope­raház és a Nemzeti Színház intendánsa az apjától, a lótenyésztő és műgyűjtő Györgytől (1845-1929) örökölt gyűjteményét az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezte, ahol azt külön teremben állították ki. Különösen gazdag volt a kollekció régi ezüstökben, 17. századi erdélyi ötvöstárgyakban, fegyverekben, ékszerekben. így például a század eleji fényképek segítségével rekonstruálható Ráth-villa olyan felvételeit őrzi a kollekció, melyet korábban nem ismertünk: ilyen szögből nem készül­tek fotók. Ráth György (1829-1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója, az Iparmű­vészeti Társulat elnöke, mecénás és műgyűjtő magánkollekcióját Fasori villájában he­lyezte el, melyről intérieur-fény­képek készültek a század ele­jén. 3 A Kőszeghy-féle ingó mű­jegyzékben olyan felvételek ta­lálhatók, melyek részben a már ismert szobabelsőket más szög­ből mutatják be - ez vonatkozik a nagy fogadószobára és a kép­tárra - míg elsődleges forrás- és dokumentumértéke van a kis szalonról, azaz Ráth Györgyné fogadószobájáról készített fotó­nak, mely helyiség tárgyait, azok elhelyezését korábban csak le­írásokból ismertük. Az alábbiakban röviden be­mutatjuk a fényképeken látható tárgyakat, közölve a rövid meg­nevezést, az eredeti leltári szá­mot és jelenlegi őrzési helyét. 2. Budapest, Ráth-villa. A képtár rész­lete. 20. század eleji fotó

Next

/
Thumbnails
Contents