F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

FORRÁS - Dávid Ferenc: R. Maviez: A szoba-, dekorációs- és díszítőfestés nagy kézikönyve (részlet)

Tizenkettedik fejezet Altalános szabályok lakások, üzletek, színháztermek és középületek díszítésére szolgálófestett kompozíciók készítésére A belső terek dekorációjának eleganciája és fényűzése a népek műveletségének és szépművészetek iránti szeretetének egyenes következménye. Már a görögök és a rómaiak is, - bár a művészetek és a kézműipar területén még nem álltak olyan magas fejlettségi szinten mint mi -, lakóházaik belső tereit pompásan díszítették. A lakásbelsők díszítésének divatja napjainkban a társadalom valamennyi rétegének valós igénye Miután részletesen felvázoltuk, hogyan kell a díszítőfestés különböző műveleteit kivitelezni, hátra van még azoknak a szabályoknak az ismertetése, melyek ezeknek a technikáknak a kiválasztását, egybekapcsolását és megkomponálását meg kell határozniuk ahhoz, hogy a legegyszerűbbtől a legbonyolultabb dekorációs megoldásokig eljuthassunk. Ennek a tizenkettedik fejezetnek, mely mindannak a lezárása lesz, amit a díszítőfestésről elmondani szándékoztunk, ez képezi a tárgyát. Dekorációnak fogjuk a következőkben nevezni egy lakás, egy üzlet, egy színházterem, stb. festett, aranyozott és tapétázással nyert díszítésének az összességét. Díszítőfestőnek nevezzük azt a festőt, aki a díszítőfestészet valamennyi műfajában tervezőként és kivitelezőként is jártas, aki ismeri a perspektíva alapvető törvényszerűségeit és úgy tudja a dekorációt alkotó különböző műfajokat összekomponálni és variálni, hogy abból szerves egységet alkotó dekoráció keletkezzék. Az ízlés általában a művészetekben előforduló szépség, illetve a fogyatékosságok iránti finom érzék, mely a dekoráció területén annak gyors megítélése, hogy mi az, ami a szemnek élvezetes. A jó ízlés nem önkényes, s ebből következőleg nem igazodik a divat változásaihoz. Tiszta, finom, s egyúttal szigorú ízlésre tanulás, gondolkodás, gyakorlat, összehasonlítás és a dekorációk sokféle szemszögből való megközelítése által tehetünk szert, amelyekben az arányok, a részletek és a színek harmonikus és sokrétű egészet alkotnak. Ezzel szemben romlik az ízlés olyan rosszul megkomponált dekorációk gyakori látásától, melyek rosszul kivitelezett részleteket tartalmaznak és egészük diszharmonikus. A dekoráció összhatásának kialakításakor arra kell törekednünk, hogy a jó ízlés szabályait összhangba hozzuk azokkal a tényezőkkel, amelyeket a megszokás, a divat, s maga a szeszély egy időre a felszínre hoztak. Mivel egy épület majd minden részének mindig speciális rendeltetése van, természetes, hogy olyan dekorációt készítsünk, amely funkciójukat könnyen felismerhetővé teszi. A belső terek dekorációjában általános alapelvek érvényesülnek, ezektől csak ritkán szabad eltérni. A dekoráció egészének olyan részletekből kell összeadnia, amelyek mindegyike az építészet ugyanazon minőségét juttatja érvényre, s melyek nem állnak ellentétben a helyiségek építészeti kialakításával. A festésnek, amennyire csak lehetséges, nem szabad meghamisítania az általa díszített felületeket, hacsak nem ez képezi a dekoráció egyetlen és nélkülözhetetlen részét, mint például az etruszk díszítések illetve az arabeszkek esetében.