F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

SZEMLE - Pannonia Hungarica Antiqua. Archaeolingua Alapítvány, Budapest 1995 (Szentléleki Tihamér)

Ekkor robbant bele e régészeti emlékeket helyreállító munkába Hajnóczi Gyula és készítette el a Szombathelyen felszínre került, római kori Isis-szentély helyreállítási terveit, majd tervezőként irányította a kivitelezési munkákat is. A feladatokat és az alapelveket publikáltuk a Magyar Műemlékvédelem II. kötetében, (1960-1961). A helyreállítási tervek elkészítésénél Hajnóczi Gyula teljes egészében ragaszko­dott az athéni és a római charta elveihez. Az e korban divatos „szocreál" stílus nem za­varta a tervezőt. A késő-bauhaus (ún. modern) stílus adta azt a semleges keretet, mely­ben az eredeti maradványok érvényesülhettek. A kötet megjelenésének idején is még alkotó tevékenységet folytató szerkesztő ter­vezői életútjának szemlélete is lényeges tanulságul szolgálhat számunkra. A műemlék­védelemnek, s így a római korral foglalkozó műemlékvédelemnek is meg vannak - az általános építő művészet mellett - a maga sajátos formai, anyagi, és egyéb követelmé­nyei. Ha ezeket a követelményeket arányos súllyal engedik érvényesülni, (feltéve, hogy a követelményrendszer tiszta, jó szándékú és kellő módon kulturált), a műemlé­ki helyreállítások egyben építészeti s így művészeti alkotások is. Szombathely után tervezői munkásságának nagy részét az aquincumi római kori emlékek helyreállítási kérdései kötötték le. A pesti Duna-part városképének kialakítá­sához lényegesen hozzájárult a Contra-Aquincum romjainak bemutatása. Itt is ő irányí­totta a kivitelezés munkáit. A térfalat megadó, környező épületek a gótikától az eklek­tikán keresztül a neobarokkig nyújtanak környezeti elemeket. Mindehhez járul még a Duna közeli, hatalmas vízfelülete. Egy tágas parkba helyezve, a római gondolkodás 2. Nemesvámos-Baláca, a villa déli szárnyának mozaikpadlós szobája. Fotó: Szathmáry Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents