F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

SZEMLE - Pannonia Hungarica Antiqua. Archaeolingua Alapítvány, Budapest 1995 (Szentléleki Tihamér)

SZEMLE 247 PANNÓNIA HUNGARICA ANTIQUA Archaeolingua Alapítvány, Budapest, 1995. Szerkesztők: Hajnóczi Gyula, Mezős Tamás, Nagy Mihály, Visy Zsolt. (Itinerarium Hungaricum I.) Hajnóczi Gyula emlékének A fedőlap felirata - Itinerarium Hungaricum - igen szerény ahhoz a belső tartalomhoz képest, mely a kötetben olvasót várja. Könyvünk a római kori műemlékek köréről aránylag kerek képet ad annak ellenére, hogy az egykori teljes Pannóniának csak hazánkra eső részét öleli fel. Nem a szerzők tehetnek erről, hanem azok a nehéz állapotok, melyek a Közép-Duna-medencében kialakultak. Fél évszázaddal ezelőtt, az Alföldi András szerkesztette Dissertationes Pannonicae sorozat kötetei még Pannónia teljes anyagát ismertethették. Az előbbi mondatban említettek vezettek el a könyv hármas tagozódásához: A Borostyán út menti emlékek; A dunai limes menti emlékek; A belsőpannóniai emlékek. Pannónia négy évszázados története során a Kr. u. első század folyamán egyetlen provincia volt, majd a második évszázadtól kettévált, míg a negyedik századtól négy részre oszlott. Jelen munka hármas felosztása mégsem mesterkélt, hiszen Nyugat-Pannónia városias kultúráját az itáliai hatások jellemezték, míg a Duna vonalának védelmi rendszere a katonai, védelmi kívánalmaknak megfelelően épült ki. A belső-pannóniai emlékek külön szerepeltetése eltér az egykori provincia belső területi megosztásától. Másfél évezred alatt újabb hatások sorozata érte a magyar Dunántúl területét, melyek valóban jellegzetes közép-dunántúli kulturáltságot alakítottak ki. A kialakult régészeti képet még befolyásolja az is, hogy a területen elég nagy kiterjedésű, kutatatlan foltok találhatók, illetve az intenzív kutatások az utóbbi negyven évben teljesedtek ki. (Gorsium, Balácapuszta, Valcum, Sopianae.) Pannónia történetét, régészeti emlékeinek a sorát már több jelentős mű ismertette, Schocnvisner Istvántól kezdve egészen az utóbbi évekig. Mégis e munkának külön értéket ad az, hogy szerkesztői között építészek és régészek is megtalálhatók. A kötet használójának könnyű és gyors tájékoztatást nyújt a szerkesztésnek az a módja, hogy a tárgyalt emlékeknél megemlékezik a kutatástörténetről, majd a leírások után a helyreállítást végzők munkáinak felsorolása következik. A települések és az ismertetett emlékek igen sok lelőhelyet jelentenek, de a szerkesztőknek érzékelhetően nagy áttekintésük van a szerteágazó, tudományos hitelességgel visszaadott anyagban. Megnyugtató a szerkesztés módja is, hiszen e hatalmas anyag egyes részleteinél, szerzőkként, a kutatásokat végző s azoknak élén járó kutatók szerepelnek. Például Sopront Gömöri János, Tácot Fitz Jenő, Budapest emlékeit Póczy Klára, Zsidi Paula, Németh Margit, Nagy Mihály, stb. mutatják be. Bár az ismertetett munka nem a műemléki helyreállításokkal foglalkozik mint fő kérdéssel, mégis erről az oldalról is értékes anyaghoz juthat az olvasó. És itt elsősor-