F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
MŰHELY - Horváth Hilda: Az Emmer-palota
MŰHELY 211 Horváth Hilda AZ EMMER-PALOTA Ami volt... Budán, a Vízivárosban, a Bem (az egykori Margit rakpart) 8. szám alatt, a Francia Intézet modern palotája szomszédságában áll az a ház, ahol egykor a főváros leggazdagabb bírája, a legnagyobb virilis adózó Emmer Kornél 1 és családja élt. Emmer Kornél ( 1845-1910) jogtudós és politikus Nagyszombatból származott, tanulmányait szülővárosában és a pozsonyi jogakadémián, majd Budapesten végezte. 1865-ben kezdődött jogi pályája. 1875-ben a nagyszombati választókerület országgyűlési képviselővé választotta. 1882-től budapesti királyi ítélőtáblai, 1890-től pedig kúriai bíró volt. Langheinrich Frigyes, gazdag pesti polgár lányának férjeként és örököseként jelentős vagyonra tett szert, és a tehetős családnak s bírói előmenetelének bizonyára szerepe volt abban, hogy a század vége felé bekapcsolódott az ország és a főváros politikai életébe. 1896-ban ismét képviselővé választották. A Szabadelvű Párt 1898. december 6-i értekezletén fellépett az ún. lex-Tisza ellen, majd kilépett a pártból. Tagja volt a Közmunkatanácsnak, a századfordulón háromszor szerepelt az uralkodó Ferenc József által javasolt főpolgármester jelöltek között, azonban e tisztséget sohasem töltötte be. Az 1898-as incidens után többé nem vállalt mandátumot, a politikai szerepkört felcserélte a tudományos tevékenységgel. Egyik alapítója és első elnöke volt a Magyar Filozófiai Társaságnak és több jótékony célú alapítványt tett. Számos,jogi vonatkozású önálló tanulmányt írt, munkáit összegyűjtve Dr. Emmer Kornél beszédei és dolgozatai címen Nagy Ferenc szerkesztésében a Magyar Jogászegylet adta ki 2 . Emmer Kornél kortársai szerint alapos ismeretekkel felvértezett jogász, széleskörű műveltséggel rendelkező szakember volt, aki az ország felemelkedésének zálogát a közművelődés színvonalának emelésében látta. A tanultság, a tájékozottság, külföldi útjainak tapasztalata érvényesült tanulmányaiban, írásaiban és minden bizonnyal lakásának kialakításában, otthonának berendezéseiben is. Nagyszombaton a szülői ház óriási kertjével a város egyik legszebb épülete volt 3 , s az előkelő otthon példája sarkallhatta saját lakásának kialakításában is, melyben valószínű - a kor szokásainak megfelelően - fontos szerepet játszhatott a feleség ízlésvilága is. Emmer Kornél, a vagyonos budapesti polgár, a kor ízlésének megfelelő, igazi nagypolgári palotát és intérieurt hagyott maga után. Az Emmer-palota a Vízivárosban azon a környéken épült, ahol 1865 és 1885 között több koraeklektikus épületet emeltek: a Fő utca 2. szám alatt építette Ybl Miklós a Budai Takarékpénztár neoreneszánsz kő épülettömbjét, mely szerves része volt a Clark Ádám téren kialakított koraeklektikus, zárt térnek 4 . A kiegyezés után fellendülő gazda-
