F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A kandallófűtés vázlatos története

A felső-Tisza-vidéki kandallók az erdélyiektől erősen eltérő szerkezetűek.

80 Már 1620-ból ismerünk róluk említést. Ezek tulajdonképpen csak alul nyitott kémények voltak, majd kiöblösítették a kémény alját és füstfogóval egészítették ki. Később ezen a területen is elterjedt a szabadkémény, a kandalló füstjét ebbe vezették, majd a kandalló helyét a falazott tűzhely foglalta el. Ez a főzési szokásokat is megváltoztatta. A kandallókban ugyanis főztek, lepénykenyeret is sütöttek. Az erjesztett - kovászos - kenyér sütésére az egyenletes hőt tartó kemence volt csak alkalmas. A főzés a szobai kandallóból szabadkémény alatti tűzpadkára került át. A sütőkemence helye a pitvarban, sütőházban vagy az udvaron volt. A falazott tűzhely a sütést, főzést egyaránt lehetővé tette, ritkán a szobában, gyakrabban azonban a pitvarban volt. A dunántúli présházakban szintén megmaradt a kandalló, ez is a kéményhez kapcsolódott.

81 Ilyeneket Kőszeg környékén és a Balaton-felvidéken találhatunk. Ezek tulajdonképpen alul nyitott kémények, nem érnek le a földre, falazott füstfogót tartó kiváltógerendái a födémgerendákra vannak felfüggesztve. Általában a sarokban helyezkednek el, ahol negyedkör alaprajz esetén téglaboltozat is tarthatja a füstfogót. A Balaton-felvidéken még két másik kandallótípus is létezett. A szentgyörgyhegyi Esterházy-présházban csak szikrafogó boltozat volt füstelvezetés nélkül.

82 (A Felvidéken is ismert típus ez.) A másik megoldásnál a falban üregszerű bemélyedést hagytak a tűz számára, és ezt álboltozattal fedték le, aminek a tetejéről elvezették a füstöt. Ilyen megoldást ismerünk Dörgicséről,

83 ahol a pince belső terében volt egy ilyen kandalló és Tihanyból,

84 ahol a pince előtti támfalba építették be. Pátyon a pince fala mellé üreget fúrtak, ez volt maga a kandalló és kéménye.

85 A hagyományos kandallófűtés napjainkra túlhaladottá vált. Ha kandallót építenek, az inkább hangulati elem és nem fűtőberendezés, ilyenkor az esetek többségében kandallókályha készül üvegajtóval, ami ugyan kényelmesebb az igazi kandallónál, de nem azonos vele. JEGYZETEK 1. Magyar Néprajzi Lexikon. Budapest, 1977. 1. 261. 2. Rank, Gustav: Die Bauernhausforinen im ballischen Raum. Würzburg, 1962. 21. lü. ábra 3. Selo trg Kod Ozlia. Szerk. Garazzi, M. Institut za Zastitu, Beograd, 1969. 4. Faber, Alfred: Entwicklungsstufen der hauslichen Heizung. München, 1957. 43. 5. Allgemeine Bau-Construktions-Lchre. Stuttgart, é. n. 4. 43. 6. Faber i. m. 46. 7. Lásd az előző jegyzetet. 8. Penther, Johann Friedrich: Ausführlichen Anleitung zur bürgerlichen Baukunst. Augsburg, 1775. 29., 30. ábra. 9. Bartz, K.: Der Sonnenkönig. Berlin, 1943. 265. 10. Peclet, Eugène Claude: Grundsätze der Feuerkunde. Weimar, 1858. 11. Faber i. m. 58. 12. Faber i. m.52., 56. 13. Lásd az előző jegyzetet. 14. Faber i. m. 52. 15. Faber i. m. 53. 16. Faber i. m. 54.