F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A kandallófűtés vázlatos története

Simontornyán 1509-ből is ismerünk egy kandallót, míg az előző a fejlett gótikus, ez a reneszánsz keretelés jó példája.

53 E kandalló is csak a köpeny vastagságával lép a fal elé. A köpeny összehúzása rövidebb szakaszon történt mint az előzőnél, amit a boltozat léte indokol. A tűztér a szoba padlója fölé emelt. A keret alul tagolatlan, oldalt alig tagolt. A szárkövek felett konzolok tartják az előreugró szemöldököt, amelynek keretezésében kör alakú mezőben sárkányos címer van. A szemöldökkő és a füstfogó között a sarkokon átforduló reneszánsz párkányt faragtak. Szerkezeti érdekessége, hogy az alatta lévő szint kéménye nem az itteni mellett, hanem mögötte helyezkedik el. A siklósi vár reneszánsz kandallója csak pár évvel fiatalabb, 1510-15 között készülhetett.

54 A falban lévő kandallónak nincs előreugró füstfogója. Szemöldöke fölött a laposan keretezett mezőben ugyancsak címer kapott helyet, amely felett a simontornyaihoz hasonló párkány van. Arányait az átépítés megváltoztatta. A devecseri vár reneszánsz kandallója 1526-ban keletkezett (9. ábra), szintén nincs teljesen eredeti állapotban.

55 A sarokban helyezkedik el, egyik konzolja egyszerű, a másik rendkívül díszes, akantuszlevelekkel és volutákkal gazdagon faragott. Szemöldökén átforduló párkány látható. A sárospataki várban több 16-17. századi kandalló maradt fenn. A vár története rendkívül mozgalmas, a kandallóké is. Eredeti helyüket elhagyták, néha különböző kandallókból kis kiegészítéssel új született. Egy oromzatában 1542-es évszámot viselő kandallónak (10. ábra) volt egy számunkra érdekes, késői átépítési periódusa. Megemelt tűzterébe íves tükröző fémlemezt építettek be, a mögötte keletkezett fűtőteret a szoba levegőjével összekötötték, a bevezető nyílás a kandalló alatt, a kivezetők a szemöldök mellett voltak. Keretelése erősen díszített, tagolt szárkövei felett a szemöldökkövön dombormű látható, a zárópárkányra pedig címeres, bőségszarus, kagylós oromzatot helyeztek. Az 1630-as évekből származik az Iparművészeti Múzeum erdélyi kandallója.

56 Sarokba készült, fa szemöldökét faoszlop támasztja alá, füstfogója habán csempékből áll. Ezek a színes mázas, tapétamintás kályhacsempék az általános divatot követték. Koronázópárkánya is inkább a cserépkályhákéra jellemző. A szentbenedeki kastély sarokkandallója szintén a 17. század közepe körül keletkezett.

57 Kissé provinciális konzolon nyugvó, párkánytagozatos kőgerenda a szemöldök, sarkán címerpajzzsal. A kandallóról feltételezhető, hogy a konzolokat utólagosan, az eredeti szárkövek helyére építették be. Ugyancsak a 17. század közepéről, Nyugat-Magyarországról három teljesen a falba süllyesztett kandalló ismert, tűzterük kissé a padló fölé emelt.

58 Az 1564-ben készült kaboldinak (11. ábra) a legszerényebb a keretelése, német reneszánsz hatás érezhető rajta. A szalónaki szemöldökpárkányát két herma támasztja alá, felette keretezett mezőben szimmetrikus kompozíciójú, késő reneszánsz stukkó közepén Batthyány-címer látható. A németkeresztúri kandalló Nádasdy-címeres díszítése már kora barokk hatást mutat. Az 1730 körül épített edelényi L'Huiller-kastély dísztermének kandallókeretelése a falsík előtt áll.

59 A reneszánsz korral ellentétben itt maga a keret már nem bomlik függőleges szárakra és szemöldökre, hanem az új stílus elveinek megfelelően teljes egységet képez. A szárrész 45°-ban behajlított, a szemöldökrész sem vízszintes már,