F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A kandallófűtés vázlatos története

dalló tűzterétől a következő szintig egy falazott kürtőben elhelyezett vascsőben jutott a füst a kéménybe. A falazott kürtőben egy vascsövön keresztül a füstgázok hőjük jelentős részét leadták. A kürtőt a szoba felé kiszellőztették, s így nyerték vissza a kéménybe távozó hő egy részét. A tűztér mögül a levegő szintén a falazott csatornába jutott, ami tovább növelte a hatásfokot. Ha a kürtőbe a szabadból friss levegőt vezettek, a szellőztetést is jól megoldották. Kedvezőtlen ténynek számított, hogy a meleg levegő kivezető nyílása a mennyezet alatt volt, így alig keveredett a szoba levegőjével. A felmelegített levegővel a felette lévő szintet is fűthették, ha a kürtőnek ott adtak kivezetőnyílást. Ebben az esetben a meleg levegő a padló szintjén érkezett a helyiségbe, és ez hőtechnikailag kedvező volt. Készülhetett széntüzelésűre is, ebben az esetben samottos tűztérrel alakították ki. A Galton kandalló közösségi helyiségek fűtésére is alkalmas volt.

39 Egyik változatának (előzményének?) számít, amikor a kéményen keresztül fémcsőben áramoltatták 10. Sárospatak, vár. Évszámos kandalló, 1542. Archív felvétel