F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A kandallófűtés vázlatos története

7. Simontornya, várkastély. Kandalló fel- 8. Simontornya, várkastély. Rekonstruált és helyretárt helye. Fotó: 1969. állított kandalló, 1508. Fotó: Király, 1972. irányát. Megkönnyítette a begyújtást, csökkentette a kéményen feleslegesen távozó levegőmennyiséget, átvezette a levegőt az égő tüzelőanyagon. A Millet-féle kandalló is hasonlóan működött, de a kandalló szájnyílását szabályozó zsalu össze volt kötve a kéménynyílást szűkítő lemezzel.

31 Begyújtáskor a kandallónyílást kicsire szűkítették, ekkor a kéménynyílás nagy lett. Az így beáramló levegő a meggyújtott fán gyorsan keresztülhaladt, fokozta az égést. Ha már jól égett a tűz, megnyitották a kandalló szájnyílását, így a kéménynyílás beszűkült. A tűz ekkor a szoba felé adta le a hőt, a szűk kéménynyílás a szoba levegőjének kéményen át való távozását csökkentette. A kéményt záró lapot Millet úgy szerkesztette meg, hogy az a kéménynyílást soha ne tudja teljesen elzárni, így a füst mindig a kéménybe juthatott. Millet később továbbfejlesztette elgondolását.

32 A javított típusnál a kandallónyílást nem zárja zsalu, csak a kéménynyílást szabályozza. Viszont a begyújtáshoz alacsonyan fekvő, szabályozható nyílást készített a kandalló hátfalán, amely a kéménnyel volt összekötve. E nyílás segítségével a gyorsabb égés érdekében a fán vezette át a léghuzatot. Közben a kandalló kéménybevezető nyílását zárva tartották. Amikor a tűz már jól égett, a begyújtónyílást elzárták, a kéménynyílást pedig kinyitották. Az eddig leírt módosítások tulajdonképpen csak a tökéletesebb égést szolgálták, valamint a füstmentes begyújtást és üzemelést segítették elő. Igaz, hogy ennek következtében a kandalló több hőt adott le, de még így is igen rossz hatásfokkal működött.