F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A cserépkályha a barokk és késő barokk időszakban

5. Kismarton, kastély. Az oratórium kályhája, 1760 körül. Fotó: Váli István Csaba Ugyancsak a 18. század közepéről, Bécsből származik az egri érseki palota fehér színű kályhája is.

29 Lábakon áll, tűztere csak egy kicsit szélesebb a felépítménynél. Tömege szimmetrikus, felépítménye kissé nyújtott. Az egész kályhát aranyozott rokokó ornamentika borítja. Ugyancsak szimmetrikus tömegű a fertődi

30 és az edelényi

31 (7. ábra) kastély egy-egy kályhája. Különösen a fertődi olyan oldott tömegű, hogy a tűztér és a felépítmény már alig- alig különíthető el. A soproni Fabricius-ház fehér színű kályhája

32 az előbbiektől eltérően belülfűtős rendszerű. Alsó része még szimmetrikus, a felső befejezése már aszimmetrikus. Ez azonban még csak az első lépés a kályha tömegének feloldódásában. A nagytétényi kastélymúzeum

33 egyik kályhája (8. ábra) képezi a következő lépést. Ennek körvonala tovább lazul, a tömeg szimmetriája a koronázórészen tovább csökken. A múzeum két másik kályháján a tűztér szabályos elhelyezése ha nehezen is, de még felismerhető, felépítményük azonban már szabadon formált, bőségszarura emlékeztető formát mutat.

34 A hontszentantali Koháry-kastély két kályhájának tűztere szobortalapzattá vált, mivel maga a felépítmény egy török nőt illetve férfit ábrázoló szobor.

35 A péceli Ráday-kastély könyvtárát Mózes szobrával díszített kályha melegíti.

36 A müncheni királyi rezidenciából írószekrény formájú,

37 egy salzburgi múzeumból könyvszekrényt utánzó, álkönyvekkel díszített kályha található.

38 A Drezda melletti moritzburgi kastély egyik kályhájának alsó részét egy komódban rejtették el, amin egy nagyméretű váza a felépítmény.

39 Ezek a megoldások természetesen egyediek voltak, tovább már nem fejleszthetők, innen már újból csupán a szigorúság felé vezethetett az út. A 18. század legvégén a gazdasági fellendülés lehetővé tette a nagyarányú kastélyépítést illetve a korábbiak átépítését. Ezért szükségessé vált a kályhák tömeges gyártása. Holicson már 1748 körül fajanszmanufaktúrát létesített a királyi család.

40 Tudjuk, hogy ez a manufaktúra 30 évvel később, 1788-ban már nem csupán a család számára készített kályhákat, hanem előregyártással is foglalkozott, s hirdette munkáit. Schönbrunnból ismerünk egy szép együttest az 1770-es évekből,

41 amelynek egyik kályhája