F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - G. Lászay Judit: Ingatlanok ingatlan ingóságai avagy a műemlékek „tartozékai”

ablakok eredeti üvegei és ólomosztói (7. ábra), azokvégül az enyészeté lettek, mivel a munkálatok során általában századrangú kérdés e részletek gondos megőrzése. A dinamikusan növekvő és ma már a világot átfogó, kontinenseket átölelő műtárgy-kereskedelem is óriási elszívó hatást fejt ki e területen. Jól kirajzolódik a tendencia: az észak-európai országok hagyományosan importőrök, szabályozásuk ennek megfelelően liberális e tárgyban, míg a déliek az exportőrök, ezért ők szigorítást szorgalmaznak. Közép-európai térségünk keleti felén Lengyelország felvevő piac, Magyarország elsősorban a keletről áramló tárgyak tranzitútvonala. Századunkban igen gyakori, hogy az épületek elvesztik szakrális funkciójukat, s ez szinte mindig magával vonja a tartozékok felszámolását. Ez a skála a háború következtében hívőit vesztett zsinagógáktól a kávézóvá, közösségi házakká, esetleg terrárium-kiállítóhellyé vált holland templomon keresztül az egyházak által - akár lakás céljára - financiális okokból eladott templomokig terjed, ez utóbbi különösen az anglikán egyház gyakorlata.

9 A megváltozott liturgia miatt feleslegessé, átalakítandóvá válnak értékes részletek. Pénzhiányban szenvedő közösségek a gondjaikra bízott értékek közül először az ingóságoktól válnak meg. Gyakorlat volt e század elején, hogy református templomok festett, kazettás famennyezetét eladta a gyülekezet - jobb esetben az Iparművészeti Múzeumnak -, s ennek árából tataroztatta az épületet. Ez történt a veszprém megyei Vilonya község templomával is. Például a töki templom esetében, e század elején eladták az 1740-ben készült festett famennyezetet, s az árából orgonát állíttattak. A mennyezet ma az Iparművészeti Múzeum tartós letéteként a Budapest, II. kerületi Csalán utcai Bartók-emlékház koncerttermének mennyezetét díszíti (8. ábra). A falu feletti dombon álló, középkori alapokra épült, többszörösen megnagyobbított, barokk templom (9. ábra) a bővítésekkel együtt is harmonikus tömeggel, külsővel rendelkezik. A belseje azonban így csupasz, kopár (](). ábra). A sivárságot egyedül az 1863-ban készült hajó-bővítés, a szép arányú oszlopos karzat oldja jótékonyan. A századforduló jeles építészei is építettek be műveikbe festett famennyezet részleteket, például a budapesti II. kerületi Keleti Károly utca 29-31. számú lakóház egyik többszintes lakásába Komor Marcell - Jakab Rezső építészek 1909-1910-ben. Köztudott, hogy az egyházak és a fenntartó közösségek, felekezetre való tekintet nélkül, nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással az épületek állagának kívánatos szintű biztosítására, az ingóságok szétszóródásának veszélye fokozottan fennáll a felvevő piac folyamatos bővülésének következtében. Több országban a nagy értékű történeti épületek tulajdonosai számára megoldhatatlan problémát okoz az ingatlan és a hozzá tartozó ingóságok egységben tartása, mivel az adózási, különösen az örökösödési adóterhek lehetetlenné teszik azt. A nagy aukciós házak programjában kiemelt helyet foglal el egy-egy védett épület berendezésének piacra kerülése. Az értékek egyben tartása közös érdeke mind az ingatlan tulajdonosának, mind az államnak. Az alábbiakban kitérünk azokra a feladatokra, eszközökre, alapul véve az ET irányelveket, melyek elengedhetetlenül szükségesek a hatékonyabb védelemhez. Alapvető, hogy a jogszabályok - amelyek tulajdonsemlegesek - hatálya kiterjedjen e témakörre is. A magyar műemlékvédelemre vonatkozó új törvényi szabályozás