F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A cserépkályha a barokk és késő barokk időszakban

3. Városszalónak (Stadtschlaining), vár. Zöldmázas kályha a 18. század elejéről. Fotó: Váli István Csaba (4. ábra), amely - felirata szerint - 1737-ben készült,

18 és salzburgi darabokkal mutat rokonságot.

19 A kismartoni kastély oratóriumában ugyancsak egy figyelemre méltó kályhát (5. ábra) lehet látni,

20 amely a többségtől eltérően belülfűtős rendszerű. Ennek műszaki oka van, az oratóriumnak a kápolna melletti falánál áll az első emeleten. A belülről való tüzelés egyébként itt nem zavaró, a helyiség időszakos használatú, előre be lehet fűteni. A rózsaszín márványfestésű, tömör lábazaton álló kályha fehér színű és gazdagon aranyozott. Formája és díszítése alapján készítése a 18. század közepére tehető. A tűztér és a felépítmény első ránézésre szinte már szét sem választhatók, ez jellemző erre az időszakra. Rendkívül erősen díszített, inkább francia, mint német befolyásról tanúskodik. A franciák ugyan a kandallófűtést előnyben részesítették a kályhafűtéssel szemben, dc mintalapjaikon kályhák készítésére is adtak útmutatást.

21 A kályha tetejét egy aranyozott gombon aranyozott sassal díszítették. A felépítmény fülkéje sajnos üres. Nagyon valószínű, hogy ide is aranyozott szobordísz készült, mert a fülke hátlapját nem aranyozták, amivel a hangsúlyos középrész elüt saját környezete egyébként nagyon arányosan elosztott színvilágától. A kályha felületének kialakítása a mennyezet díszítésével is harmonizál. Kiképzése a grazi Attems palota díszkályháival mutat rokonságot.

22 A barokk kályhák felépítése rendkívüli szaktudást igényelt, és a reneszánsz korban megindult elemméret növekedése ekkor érte el a csúcsát. A díszkályhákat ebben az időben a következő módon készítették:

23 Az agyag zsugorodását figyelembe véve az 1:1 méretnél nagyobb modellt építettek. Erre felhordták a kályha külső falát alkotó agyaglemezt. Megvárták amíg megszikkad és akkor feldarabolták olyan méretűre, amilyet még egyben ki tudtak égetni (6. ábra). Nagyon ügyeltek arra, hogy ez a darabolás ne legyen szembetűnő, az összeépített kályha egyetlen test benyomását keltse. Alig lehet felfedezni az elemek találkozását, díszítéssel úgy elrejtették azt. Ezek a gazdag motívumkinccsel bíró, nagyon nagyméretű táblák önmagukban nem voltak merevek, öszszeépítésük nehézségekbe ütközött. Ezért a széleken és a hátoldalon merevítőbordákat