F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
MŰHELY - Kövesdi Mónika: A tatai Esterházy-nyárilak dísztermének falképei
szintén említ (többek között) egy Jankovszky nevű bécsi festőt, 9 de az egykori számadások, amelyeket vizsgált, nem jelölték meg pontosan a festői feladatot, mint ahogy azt sem, hogy az angolkert melyik épületen dolgozott a mester. A festő hiteles meghatározása még a kutatásra vár. A díszterem freskójának 1945 utáni sorsa tanulságos és megdöbbentő, de közel sem egyedülálló. A háború után az elhagyott épületbe azonnal beköltözött a lakosság. Más fűtési lehetőség nem lévén a nyárilakban, kályhákat állítottak be, és így használták a szobákat, míg a közeli Edzőtábor Sportolók Háza néven át nem vette az épületet. A dísztermet ekkor kettéosztották, közfalakkal tagolták, a falakat pedig - amelyeket az ép(!) tájképes festés díszített - lemeszelték. 1966-ban kapta meg az egykori nyárilakot a múzeum, ekkor állították helyre az épületet, de a freskót sem akkor, sem azóta nem tárták fel. A nemrégiben elvégzett műemléki kutatás több helyen megtalálta a falkép rétegét, amely feltehetően az 1945 utáni közfalak és a legújabban történt beázások nyomait leszámítva nagy részben ép. Figyelemre, helyreállításra vár! JEGYZETEK 1. A falképek vizsgálatát Varbai Ilona festőrestaurátor, az ÁMrK munkatársa végezte. Munkája nyomán kiderült, hogy az egész épületben megvan az 1785-86-ban készült eredeti kifestés. Az előtér, a lépcsőház és a stukkós mennyezetdíszt nélkülöző szobák díszítőfestése egyszerű, vonalasán megoldott, faltükrös, világos árnyalatú kifestés volt. A reprezentatív rendeltetésű szobákban (a földszinten a díszteremtől jobbra illetve balra, valamint az emeleten a két keleti fekvésű szoba) díszítőfestés nincsen, a falakat valószínűleg textiltapéta borította, a mennyezet pedig stukkós. Vö. kutatási dokumentáció. 1996. 2. Grossmann József (Bécs, 1747 - Tata, 1785) Fellner Jakab segédje, majd utóda, özvegyének férje volt. Ő fejezte be a pápai plébániatemplomot és kibővítette az egri papnevelde épületét. Oltártervei maradtak fenn. 3. Az attika szobrai - Schweiger Antal szobrásznak, a tatai majolikagyár mintázó mesterének alkotásai - ismeretlen helyen lappanganak. Az oldalhomlokzatok szoborfülkéinek nőalakjai szintén eltűntek; hollétükről nincs tudomásunk. 4. Révhelyi Elemér művészettörténész és műegyetemi tanár fényképhagyatéka és Fellner Jakabra valamint a későbarokk építészetre vonatkozó gyűjtése és jegyzetei a tatai múzeumba kerültek. A szóban forgó két felvételt is építészeti kutatásaival kapcsolatban készítette. 5. A téma feldolgozását lásd Somorjay Sélysette: 18. századi festett szobabelsők - kutatási feladatok. Művészettörténeti Értesítő 37. (1988) 212-230. 6. Révhelyi Elemér jegyzeteiben az osztrák kastélyok egzotikus falképeivel rokonítja a nyárilak dísztermét, a bécsi Schloss Donaudorf, az Ober St. Veiti érseki kastély, a pielachi kastély és a passaui Dompropstei kifestésének stílusával. Vö. Révhelyi Elemér munkássága a tatai múzeum hagyatéki gyűjteménye tükrében. Szerk.: Haris Andrea. Tudományos Füzetek 4. Tata, 1988. A mi szórványos kutatásaink az olasz igazodás felé mutatnak: nyárilakunk falképe a római Farnesina, a frascati-i Villa Falconieri (Sala di Primavera, Stanza della Conversazione), a római Trinita dei Monti és a Palazzo Quirinale illuzionisztikus, trompe l'oeil-freskóinak késői, provinciális rokona. 7. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 1. Dunántúl. Budapest, 1959. 387. 8. Jankovszky József működéséről lásd Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest, 1955. 225. 9. Révhelyi Elemér hagyatéka. 6. dob. 15. fasc. No. 6. Lásd Révhelyi Elemér munkássága i. m.
