F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Somorjay Sélysette: 18. századi városi lakóépületek belső kialakítása. Funkció és dekoráció kapcsolata a lakóhelyiségekben

1. Pécs, Széchenyi tér 7. Első emelet. Az 1783 körüli állapot rekonstruált alaprajza. Rajz: Somorjay Sélysette - Kovács Anikó, 1998. gokból fakadó - szabálytalansága ellenére is nagyvonalúnak és jól szervezettnek mondható. A lépcsőház lényegében érintetlenül maradt fenn: korabeli kovácsoltvas korlátjával és kamin ajtajával, a lépcsőház terébe nyíló, eredeti asztalosszerkezetét és üvegezését is őrző ablakával. A lépcsőházzal egy időben készült az utcai traktus teljes hosszában feltárt falfestés. A teremsor korabeli nyílásrendszerét és a nyílások méretéi a falfestés alapján lehetett rekonstruálni. Az udvari traktusban ezzel szemben a falkutatás során feltárt szerkezeti jelenségek adták az alaprajz- és homlokzatrekonstrukció alapját. Az ily módon meghatározott alaprajzi rendszer központja az utcai traktusban egy kétablakos nagyobb szoba, „díszterem" amelyhez északon és délen fokozatosan csökkenő alapterületű szobák sora csatlakozik. A középtengelyben egymásra fűzött szobasor mindkét végén kapcsolódik az udvari traktushoz: északon a lépcsőház mögött kialakított szobán keresztül, az ellenkező oldalon pedig egy nyugatra nyíló kis kamra révén. A konyha a keskeny nyugati szárnyban kapott helyet az udvarra nyíló egyetlen ablakkal. A helyiségek mindennapi használata tekintetében az nyilvánvaló, hogy a legjelentősebb helyiség az utcai traktus központi szobája volt (2. ábra). Ezt közvetlenül a lépcsőházi előtérből lehetett megközelíteni egy kétszárnyú, gazdagon tagolt, zöldre festett és aranyozott ajtón keresztül.

4 Táblás parketta borította és a feltárt falfestés itt a leggazdagabb: a középső homogén táblákat keretelő keskenyebb mezőket arabeszk tölti ki, a táblák négy sarkán megjelenő, önálló kis négyzetes mezőben egy-egy maszk látható.