F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Gere László: Gótikus csillár és asztali gyertyatartók töredékei az ozorai várkastélyból

színűnek, hogy a gyertyatartótípus kialakulása a 16. század második harmadára tehető, s minden bizonnyal a 17. században is használták még. A korong alakú gyertyatartótalp (II.7. ábra, 2.) II. csoportba tartozása anyagösszetétele alapján kétségtelen, de mint láttuk, nem kapcsolható hozzá egyik gyertyatartónyél sem. A 16. század első felére, elejére való datálását földbe kerülésén kívül valószínűsítik a II. Ulászló ravatalánál látható nagyméretű, lapos talpú gyertyatartók.

34 A gyertyafoglalat változásai A korai, 15. század első feléből származó gyertyatartó foglalatok hengeres változata sima, felfelé erőteljesen szélesedő henger, a perem alatt egy körbefutó bordával. (Ilyeneket a kőszegi és a budai várból ismerünk.) A korai szögletes foglalatok a hengeresekhez hasonlóan felfelé erőteljesen szélesednek, s a perem alatt szintén megtalálható a borda. A gyertyarögzítő és kiemelő nyílásokat nem választja el borda. (Ozorán: II. 1.) A baluszteres nyelű gyertyatartók hengeres foglalata nem olyan erőteljesen szélesedik felfelé, mint a korábbiak. Peremén, alsó részén és közepén hangsúlyos borda fut körbe. A középső borda mindig elválasztja a két nyílást. A szögletes foglalatok tagolása megegyezik a hengeresekével. (Ozorán: II. 2 - 3.) Ebből a típusból a füleki várból ismerünk menetnyúlványos változatot is, ami nyilvánvalóan többkarú gyertyatartóhoz tartozott.

35 A vázára helyezett baluszter fonnájú nyelekhez tartozó foglalatok pereme vízszintesen kihajlik, s alsó része is peremes kiképzésű, amellett a három bordát is ugyanúgy megtaláljuk rajtuk, mint az előzőkön. A gyertyarögzítő illetve kiemelő nyílások nincsenek rajta. (Ozorán: II. 6.) Török gyertyatartók A török etnikumhoz köthető gyertyatartókkal részletesebben nem foglalkozom. A várból előkerült, török etnikumhoz kapcsolódó tárgyi anyagot Gerelyes Ibolya fogja feldolgozni. A 7 cm hosszú baluszter formájú nyélen 5,1 cm hosszúságú nyolc „szirmú" tulipán formájú foglalat ül. (IV. 1. sz. lelet). A nyél alsó végének átmérője 2,2 cm. A gyertyafoglalat belső átmérője 2,2 cm. (Valamennyi gyertyafoglalat belső átmérője 2-2,2 cm. Valószínűleg az lehetett a legideálisabb gyertyavastagság.) A talp magassága 8,9 cm, átmérője 11 cm, a cseppfogótányér átmérője: 8 cm. (IV. 2. sz. lelet) Az oszmán török rézművesség ezen jellegzetes terméke reneszánsz hatásra fejlődött ki, tehát az. előbbi gyertyatartótalp elemzésénél említett kultúrhatás valóban fennállt, csak fordított irányú volt.

36