F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Gere László: Gótikus csillár és asztali gyertyatartók töredékei az ozorai várkastélyból

1. Csillár ábrázolása Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár (1434) című festményéről vasat és nikkelt tartalmaz. A fenti összetétel igen közel áll az ozorai csilláralkatrészekéhez, a különbség csak az ón nagyobb mennyiségéből adódik. Fodor István a jászágói lelet kapcsán az emberalakos gyertyatartók nyugati kapcsolataira mutat rá. Felhívta a figyelmet, hogy hazánk az adott korban a német és flandriai központok legfontosabb rézexportőre.

11 A szakirodalom egyöntetű véleménye szerint a gótikus gyertyatartók szóban forgó csoportja Dél-Németországban, s jórészt az ottani fémművesség központjában, Nürnbergben készült. Az ozorai csilláralkatrészeket analógiáik és anyagösszetételük alapján a 15. század elejére keltezhetjük, arra az időszakra, amikor használatban voltak korábbi hengeres foglalattal szerelt gyertyatartók és csillárok, de megjelentek már a később általánosan elterjedt, szögletes formák is. Minden bizonnyal Ozorai Pipo megbízásából vásárolták ezeket Flandriában vagy Dél-Németországban, s szerelték fel a várban, melynek szépségéről Rinaldo degli Albizi firenzei követ is megemlékezik 1426-ban.

12 A csillár rekonstrukciós rajzát az előkerült töredékek méretei és a Jan van Eyck festményén ábrázolt csilláron mérhető arányosságok alapján szerkeszthetjük meg. A továbbiakban ezekre a rendkívül egyszerű számításokra nem térek ki, de pontosan megadom az előkerült töredékek méretét. Elöljáróban el kell mondani, hogy a középkori csillároknak - a maiakhoz hasonlóan - az alábbi fő részei voltak. A mennyezethez