F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Vida Tivadar-Máthé Géza: Árpád-kori faragványegyüttes feltárása és bemutatása Külsővaton

Batthyány-uradalom urbáriumának készítőjét: „Lévén a helységben egy régi puszta templom, melynek falaiban szép kövek vannak. Ezen templomhoz nincsenek semmi szántóföldek".

57 Maga Simonfi Szolán is feljegyezte, hogy pórszalóki templom kövei „eléggé épen megmaradtak és részben Külsővatra szállították őket".

58 Ugyanerről tudósít Bajzáth József veszprémi püspök is 1786. június 10-én Batthyány József prímáshoz írt levelében azzal, hogy nem tudja a pórszalóki templom köveit oda adni a kápolnai iskola építéséhez, mert azok a romos külsővati templom helyreállításához kellenek.

59 Az egykori Pórszalók ma Nemesszalók része, ahol a topográfiai kutatások alapján a Bódog-tagban állhatott az Árpád-korban templom. Ez pedig feltehetően azonos volt a Szalók nemzetségnek először 1271-ben említett templomával, amely Veszprém megye egyik legkorábbi nemzetségi temploma.

60 A külsővati templomban talált kövek faragásának jó minősége olyan vagyonos megrendelőre vall, aki vidéki viszonylatban egy tehetségesebb mestert is meg tudott fizetni. A kövek keletkezésével jelen tudásunk szerint kapcsolatba hozható Szalók nemzetség tagjaiban ilyen tehetős megrendelőt láthatunk. Mindaddig tehát, amíg az Árpád-kori külsővati templom köveire, alapítójára vagy az „apátsági egyház"-hagyományra vonatkozóan nem kerülnek elő adatok, a Külsővaton lelt faragványok egy részét vagy egészét a Szalók nemzetség templomépítkezésével tudjuk kapcsolatba hozni. Feltűnő azonban, hogy a leletegyüttes 16. Külsővat, római katolikus templom. Kos- és oroszlánfejes oszlopfejezet a karzataljban berendezett kiállításról. 1995. Fotó: Máthé Géza