F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Vida Tivadar-Máthé Géza: Árpád-kori faragványegyüttes feltárása és bemutatása Külsővaton

7. Külsővat, római katolikus templom. Geometrikus (növényi) díszítésű ikeroszlop fejezet töredéke. 1994. Fotó: Máthé Géza egy másik németlövői ikerfejezeten

21 és a pusztaedericsi templom északi toronyablakának fejezetén.

22 Nagybörzsönyben a 13. század elején épült templom szentélyapszisának párkányát díszítik maszkszerű emberfejek.

23 A külsővati ember- és állatfőket négy oldalán félkörnél nagyobb pajzsok által kialakított kockafejezettel együtt faragták ki, melyek alul gömbszelvényes résszel csatlakoznak az alacsony hengeres nyaktaghoz. Hasonló kockafejezetek találhatók a nagykapornaki bencés apátság 12. század közepén épült templomában

24 és a 13. század elején épült bényi (Bína) premontrei templom tornyaiban is.

25 Kockaoszlopfőhöz csatlakozó plasztikus fej párhuzama Magyarországon nem ismert, egy németországi (Rosheim) kapuzatot díszítő háromnegyed kockafejezeten a kisméretű állatfejek a gömbszelvényes taghoz illeszkednek.

26 A késő román korban állatfejeket apotropaikus értelemben helyeztek a templomra, szerepük a védelem, a bajelhárítás volt.

27 Az állatfejes fejezeteket általában észak-itáliai, lombardiai eredetűnek tartják, amely a német romanika sajátosságaival együtt hatott a magyarországi építészeti plasztikára. A típus eredetkutatásában mindmáig háttérbe szorultak az Adria-vidéki vagy bizánci-balkáni analógiák (lásd Porec, Apollonia). A külsővati ikeroszlopfejezeteken a késő román levélornamentika teljesen leegyszerűsített, provinciális változatait figyelhetjük meg. A késő román korra utal az oszlopfők valamint a fejlemez elhelyezése, faragása és arányai is. Az egyik ikerfejezet már-már geometrikus, csonka gúlára emlékeztető oszlopfőit négy, közepén a gúla éleire hajló oldallevél borítja (7. ábra). Ennek párhuzama a somogyvári bencés apátság egy öttagú fejezetének egyik elemén figyelhető meg.

28 A külsővati fejezeten a négy levél alatt levélkezdemények ülnek egy hengeres, az oszlopfők esetében szokatlan, közeli párhuzam nélküli fogrovatos tagon, melyet keskeny hengeres nyaktag zár le. A négy levél által ölelt oszlopfő ismert a 13. század első harmadában épült csempeszkopácsi templom egyik felső toronyablakának vállkövéről is.

29 A másik külsővati ikerfejezet oszlopfőit teljesen beborítja négy fűrészfogas élű levél (8. ábra), melyeknek sűrűn erezett felületkiképzése némi könnyedséget, ke-