F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MEGEMLÉKEZÉS - Muszikné Faltyn Vera: Észak—írországi tanulmányút 1997

lentkező épületeit építészhallgatókkal vizsgáltatták meg. A vizsgálat szempontjai: a tájban való elhelyezkedés, a ház építészeti milyensége, közmű ellátottsága, felszereltsége, megközelíthetősége. A hagyományos épületekben magasabb a szállásdíj, mégis nagy a kereslet irántuk. Az alapítványnak egy-egy ház felújítására 35.000 font áll rendelkezésére. A helyreállításhoz helyi munkaerőt használnak, az üzemeltetők maguk a tulajdonosok, akiket tanfolyamokon oktatnak a vendégfogadás csínjára-bínjára. Ok a feladat ellátásáért évenkénti meghatározott támogatást kapnak. Az így hasznosított épületek sora nagyon széles: a kastélyegyüttestől a lóváltó állomáson keresztül a tanyasi házig terjed. Ezek kis részében egyes vendégszobákat alakítanak ki, kettő-háromhoz tartozó egyetlen fürdőszobával, nagyobb részükben teljes appartementek készülnek két szintben, nappalival, konyhával, több hálószobával. A vendégek teljesen önellátók. Telepítenek új ikerházas appartemente-telepeket is, szintén önellátó vendégek számára. Gondot jelent, hogy egy bizonyos ponton határt kell szabni a turizmusnak, mielőtt az tönkretenné a környezetet. Kérdés, hol az a pont?! Fontos feladatnak tekintik, hogy a mezőgazdaság számára tartsák meg a népességet, a vidék ne csak a városiak alvóhelye legyen. Ezért a Leader-program segítségével igyekeznek a gazdák konszolidálni a mezőgazdaságot, odavonzani valami ipart és szorgalmazzák a hatékony környezetvédelmet. A helyszíni látogatások megerősítették az ismertetéseken elhangzottakból kialakult képet, azt, hogy az Európai Unió anyagi támogatásával erősen nekilendült a gazdasági élet, sok területen nagy a pezsgés. Az Európai Unió anyagi segítségével hoztak létre egy határmenti kis faluban (Belcoo) regionális hatáskörű, hálózatként működő vállalkozás fejlesztési központot. Feladata továbbképzés, helyi önfejlesztés, az ifjúság nevelése, kezdő vállalkozások anyagi támogatása abban a térségben, amelyből az '50-es évek végén egész generáció vándorolt el a munkalehetőség hiánya miatt. Építészük vizsgálatot készített a helyi épületek történetéről, jellegéről, a hagyományos anyagokról, a jellegzetes házak állagáról. A lakosságnál propagandát fejtenek ki a házak eredeti állapotban történő helyreállítása érdekében, és ezt tanácsokkal, pénzzel támogatják is. Ugyanakkor ellenőrzik a végrehajtást. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyerekek fiatal korban tanulják meg becsülni az értékeket, a hagyományokat. Szabadtéri múzeumban (Ulster American Folkpark) - amelyet a tengerentúli emigráció alapított és támogat - programokat szerveznek a részükre, helyi mesterségeket tanítanak nekik, a kislányoknak helyi ételek sütését-főzését, terítést, stb. A belfasti egyetemen dolgozó egyik mérnök kollega mutatta be nagyon érdekesen és szemléletesen a vidék ipari építészetét. Ide tartoznak a szorosan vett ipari épületeken (malmok, kovácsműhelyek, lenfeldolgozók, stb.) kívül a vasúti létesítmények, a kis kőhidak, a kikötők, a világítótornyok, a mészégetők, a víztornyok, stb. Érdekes személyes élményként említem, hogy a helyi fajansz-porcelán műhely (Belleek Portery) bemutató termében láttunk olyan tányérokat, csészéket, amelyek mintája az apró zöld „petrezselyem mintás" herendi edényeket idézte fel bennem. Később az úr, aki a műhely történetéről, munkájáról szólt néhány szót, említette,