F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

SZEMLE - Michael Goer: Baranya megyei sváb házak

sajnos nehezebb időszak következik. 1937-ben Molnár megalakítja a CIAM-OST szekcióját, melynek titkáraként ugyanebben az évben két konferenciát is szervez Budapesten és Brnoban. 1938-ban a tovább már nem titkolható ideológiai nézetkülönbségek, valamint az egzisztenciális és anyagi ellehetetlenülés miatt Molnár és Ligeti feloszlatják a csoportot. Az 1938-tól 1941-ig terjedő időszak már nem kedvez teoretikus megoldásoknak, de nem is egyszerűsíthetők le - mint sokan vélik - a kultúrbolsevizmus és az ébredő fajvédő nacionalizmus ellentétévé. A csoporton belüli építészpályák egymástól elváló szálakon futnak. Molnár 1937-ben kezdi el az ún. Szentföld-templom tervezését. A megbízást P. Majsai Mór ferencrendi szerzetestől kapja, aki 1932. évi szentföldi utazása alkalmából elhatározta, hogy Budapesten is felépíti a szentföldi építményeket. A modern építészeti gondolat és az anakronisztikus elképzelés csatáját vívja a feladat kapcsán. 1941-ig dolgozik rajta. A vázlatoktól a meg nem épült kupoláig tartó mű (művezetését Molnár 1945-ben bekövetkezett, tragikus hirtelen halála után Szendrői Jenő, a hazai építészképzés háború utáni mestere, a MÉSZ /Magyar Építőművészek Szövetsége/ mesteriskolájának létrehozója veszi át) átvezet Molnár Farkas életművének egy olyan, új szakaszába, amelyet ma már posztmodernnek neveznénk. Villaépületei, családi házai sorában a pécsi Surányi úti Kalliwoda-ház egyik késői, érett terve (1940) (7. ábra). Ez valójában a budapesti XII. kerületi Mese utcában épült villa tiszta továbbélése. Kváderkövek, hullámpala, természetes rusztikus anyagok használata és a funkció szellemi-tartalmi egysége. A felhúzható hullámpala előtető egyben a zenei összejövetelekre alkalmas tetőterasz takaró homlokzata. A hasáb alakú és félköríves tömegek a mai utcaképben is igazi mecseki hangulatot árasztanak. Az épület a modern pécsi villaépítészet Forbát Alfréd, Hoffmann László, Weichinger Károly munkáinak szerves folytatása és egyben az őket követő építészet előképe. Molnár Farkas építészetét, stílusteremtő befolyását Pécs városa magán viseli és emlékét ápolja.