F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

SZEMLE - Michael Goer: Baranya megyei sváb házak

5. Pécs, Batsányi u. 15., családi ház. Tervezte: Forbát Alfréd, 1936. Fotó: Lantos Miklós Forbát Alfréd építészeti életművének jelentősége Pécs számára abban keresendő, hogy egy világszínvonalon alkotó építész egyben szülővárosának szellemi áramlatát is formáló, feledhetetlen alakjává vált, részese és kiváltója lett annak az érzésnek, hogy a világban betöltött szerepünk fontos és kitörülhetetlen. Molnár Farkas Molnár Farkas 1897. június 11-én lát napvilágot Pécsett. Édesapja postatisztviselő, édesanyja tanárnő, a család négy gyermeket nevel. Az otthon töltött egyházi középiskolai évek után a fiú egy rövid ideig a budapesti Képzőművészeti Főiskola rajzművészet szakán, majd a Műegyetem Építész karán tanul. 1919-ben a Tanácsköztársaság ideje alatt a nyíltan baloldali beállítottságú diák konfliktusba keveredik jobboldali társaival, és az Ébredő Magyarok szervezetéhez tartozó fiatalok tettleg is bántalmazzák. Ezért - tanulmányait megszakítva visszatér szülővárosába. Itt 1921-ig, a Baranyai Szerb Köztársaság bukásáig az élet némiképp más, mint az ország többi részén. Molnár Farkas grafikus, publicista és általános munkatárs lesz Csuka Zoltán: Krónika című lapjánál, ahol teoretikus képzőművészként a Pécsi Művészkör kiállításain vesz részt. Itt köt szoros barátságot Stefan Henrikkel és Johann Hugóval, két pécsi festővel. A közös olaszországi útjuk során készített litográfiák majd 1922-ben jelennek meg, a weimari Bauhaus kiadásában.