F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

SZEMLE - Michael Goer: Baranya megyei sváb házak

zépső zónában. Az ottani előtérben eredetileg egy ma másodlagosan elzárt tetőnyílás vezetett - létra segítségével - a tetőtérbe. A Flórián utca 54. tekintélyes udvara (5. ábra) a tulajdonosok adatai szerint túlnyomóan 1941-42-ből származik. A terméskőből falazott boltozatos pince a marhaés lóistálló alatt, valamint a négyszögletes szénapajta korábbi építésű. A vegyes építési móddal kialakított lakóház - égetett tégla a külső vályog a belső oldalon - egy továbbfejlesztett változatot és belső hasznosítást mutat, több lakószobával. Mindemellett a hagyományos háromteres alaprajz még felfedezhető. Különösen művészi kiképzésűek a széles tornác fa oszlopai (6. ábra). Az újabbkori történelemre vetve egy pillantást megemlítendő, hogy a lakosoknak 1949-ben el kellett hagyniuk portájukat, de 1958-ban ismét visszaszerezték. A Flórián utca 66. mindenekelőtt 19. század második felének tornác nélküli példája, aminek - a tulajdonosok tájékoztatása szerint - 1960-ban beton oszlopokkal alátámasztott, klasszicista formanyelvű tornáca volt. A szomszéd településen Himesházán Mitzinger Ádám évtizedeken keresztül gyártotta a nagy közkedveltségnek örvendő, historizáló támaszokat (7. ábra). A tornác másodlagos kialakítását bizonyítja a tető külső asszimetriája is. Belülről látható, hogy a vízcsendesítő a szarufák meghosszabbításán ül. E ház tulajdonosainak is el kellett hagyniuk a II. világháború után portájukat, amit 1959-ben visszavásároltak. A tradicionális háztípus építőanyagával, szerkezeti módjával és szerkezeti részleteivel a 60-as évekkel megszűnik. A Dózsa György út 40. alatti porta, Geresd területén Geresd területén egy kiemelkedő jelentőségű parasztházat vizsgáltunk. Fachwerkes oromzata és további szerkezeti és kialakítási jegyei alapján valószínűleg 1800 körül épült (8. ábra). Nemcsak szerkezetei és kora alapján rendelkezik regionális egyediséggel, hanem egyedülálló kétosztatú kialakítása miatt is. Eredetileg a ház szoba és konyhazónából áll. A harmadik házzóna önálló és utólagos szobakialakítása a tetőtérben jól felismerhető, a földszinten a második és a harmadik rész közötti ferde támasz formájában jelentkezik (9. ábra). Hatásos ezen túl a fényűző belső kiképzés, a mennyezetstukkó és az igényesen megmunkált szobaajtó. Különösen díszes a ház kétszárnyú, szárnyanként alul-felül nyitható ajtaja (10. ábra). Az 1993 óta lakatlan épületet az udvar felöli küszöb törése következtében még javítható szerkezeti kár érte. A ház egyre jobban szenved a nedvesedéstől, és már az összeomlás fenyegeti. A házkutatók és műemlékvédők szempontjából kifejezetten kívánatos lenne, ha a megyei igazgatásnak sikerülne intézkedni az épület megmentése érdekében. A magyar joghelyzet alapján mindenekelőtt legalább egy formális védelem lenne szükséges. Talán ezután éppen ezt az épületet lehetne példaértékűen helyreállítani a „Baranya megyei magyarországi németek építéskultúrájának megőrzése" című program keretén belül.