F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

KIÁLLÍTÁS - Bujdosó Győző: A Wendingen címlapjai 1918-1931

1. W. von Konijnenburg borítója a Wendingen című folyóirat 1918. évi 12. számához. 1996. Fotó: Hack Róbert Tehát a módszer maga régi, a dolog, ami kikerült a kezükből, mégis új lehetett, a készítés, a pillanat, az egyéniség „átjött" a közvetítő közegen, a nyomdatechnika gépein, és végső soron a kész folyóiraton, a tárgyon. A gesztusok, a helyzetek nagyon változóak, az egyes fedlapokon jól felismerhe­tő az alkotójuk. Willem Marinus Dudok józan purizmusa, az egy színben komponált, különleges arányú felületek az épületeire emlékeztetnek. Statikus jellegük, súlyuk ellenére hihe­tetlen energiákat, egyensúlyokat mutatnak. Az ő címlapjai talán a legmonumentáli­sabbak, legklasszikusabbak. Wijdevelddel, Jan Frederic Staallal és Krophollerrel együtt egy hűvösebb, tiszta stílust képviselt. Ezen főág mentén szerveződtek aztán a többiek. A formátum, kivitel, technika, a papír mégis valami közös alapot adott. Johannes L. M. Lauweriks, Michel de Klerk, J. Sluijters egy fantáziagazdag szín- és formavilágot igyekezett teremteni, mely sokszor bonyolult szerkesztési rendre épült. Még tőlük is távolabbra jutott az a néhány művész, aki minden gátlást félretéve az ősi erőket, a lélek, a mélységek dinamizmusát képezte le. Köztük az egyik Jan Toorop, a félig távol-keleti származású, különös festő, aki jelentős hatás­sal lehetett az imént említett építészekre. Ok nem egyszer éppen a Toorop-számok fedlapját készítették, pl. W. van Konijnenburg, 1918. évi 12. szám (1. ábra). J. Sluij-

Next

/
Thumbnails
Contents