F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Petravich András: Város- és megyeházák a dualizmus korában

3. Szabadka, városháza. Régi képeslap, 1911 előtt. OMvH Magyar Építészeti Múzeum. Reprodukció: Barka Gábor zéshez. Fedezetül le kellett kötnie a község összes vagyonát, jövedelmét és javadalmát, és a törlesztéshez pótadót is ki kellett vetnie.

14 A világ 19. századi városház-építészetében sokáig a klasszicizmus az uralkodó stílusirányzat; Észak-Amerikában a klasszikus elemek alkalmazása a 20. században is tovább él. Nyugat- és Közép-Európában a 19. század második felében hódít teret a neogótika. Több híres nagy városháza, például a Friedrich von Schmidt tervei alapján 1872-1873-ban felépített bécsi

15 épült ebben a stílusban, de a késő gótikus városházák szolgáltak egyebek között a németországi Quedlinburgban 1899-1901 között elkészült bővítés mintájául is.

16 A szomszédos Halberstadt egyszerűbb városházának a homlokzatán ugyancsak gótikus stíluselemek tűnnek fel. Talán csekélyebb és a korban még nagyrészt rejtett középkori városi építészeti hagyományunk lehet a magyarázata annak, hogy historizáló városházáink tervezői nemigen fordultak a gótikához. A Sieindl Imre által tervezett pesti Újvárosháza első terve ugyan neogótikus stílusban készült, az 1870-1875 között megvalósult épület azonban a később olyannyira népszerűvé váló neoreneszánsz jegyeit viseli magán.

17 A másik kedvelt stílusirányzat, a neobarokk legnagyszabású képviselője a győri városháza, amely 1894-1900 között épült fel, Hühner Jenő tervei szerint (2. ábra).

18 A Barcza Elek városi főmérnök tervezte, 1905-1906-ban kivitelezett óbudai a városhá-