F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Prakfalvi Endre: Két egykor volt zsinagógáról: Várpalota, Veszprém

A zsinagógára vonatkozó legfontosabb munka: A veszprémi zsidóság múltja és jelene. Eredeti okmányok és jegyzőkönyvek alapján írta Dr. Kun Lajos veszprémi főrabbi, a szerző kiadása. Karcag 1932., 23., 49.. 64., skk. és 127. A kettős karzatos épület Zitterbarth pesti építész munkája (1862), Rápoch Sándor „bírósága" alatt készült el. 1865. február 10-én avatták fel, az avatóbeszédet Lőw Lipót szegedi főrabbi mondta magyar nyelven. Az építkezés teljes költsége 32470 forintot tett ki. Lásd még: Korompay György: Veszprém, 2. átdolg. bőv. kiadás. Budapest, 1957. (Az előzmények: K. Gy.: Veszprém városképi és műemléki vizsgálatához mennek vissza, 1951. Kézirat gyanánt.) 9. Új Magyar Központi Levéltár, XXVI-D-8-f. 102. doboz. Városképi szakvélemény. Veszprémi Zsinagóga, ma Bányászati Tröszt irodaház átalakítás problémája. Az iratanyag 1953 szeptember-október folyamán keletkezett. Aláírták: Papp Imre vállalati főmérnök, Rados Jenő műteremvezető, Vákár Tibor tervező és Zsitva Tibor városépítész. Szakértő volt többek között: Rimanóczy Gyula. Endre PRAKFALVY ÜBER ZWEI EINSTIGE SYNAGOGEN: VESZPRÉM UND VÁRPALOTA Der Artikel ist ein Beitrag zu den in den letzten Jahrzehnten häufiger gewordenen Studien über die Synagogenarchitektur in Ungarn (Anikó Gazda, Ines Müller). Über die Baugeschichte dieser Gebäude besitzen wir seit den Studien von Anna Zádor in den Jahren zwischen den zwei Weltkriegen keine grundlegende neue Angaben. Auch der gegenwärtige Aufsatz hat dies nicht zum Ziel, sondern möchte lediglich versuchen, das Schicksal der beiden Synagogen nach 1945 vorzuführen als zwei Aspekte der karakteristischen Baupolitik. Die antikisierende, klassizistische Synagoge von Várpalota hatte - wenn auch schwer beschädigt - den Krieg überlebt. Im Rahmen des Programms der Schaffung einer neuen sozialistischen Stadt gewann sie die Möglichkeit zum Fortleben, nämlich in einer neuen Funktion, nämlich dadurch, daß der Architekt Gyula Rimanóczy das Gebäude in den Komplex einer neuen Bergmannschule als Kultursaal einfügte. Die romantische, dem Architekten Mathias Zitterbarth d.J. zugeschriebene Synagoge in Veszprém dagegen konnte ihrem Schicksal nicht entgehen. Offenbar wurde sie zufolge verschiedener Faktoren ihrer ursprünglichen Form gänzlich entkleidet und umgebaut. Nur die Außenmauern wurden beibehalten für das Bürohaus des dortigen Grubenuntemehmen. Vom Gesichtspunkt der Kunstgeschichte läßt sich in diesem Fall die offiziele Aversion jener Zeit, der sogenannten fünfziger Jahre gegenüber der Romantik, als Stil ertappen. Die Staatsmacht bestimmte zu ihrer Legitimierung, doch historisch unberechtigt sogar die Präferenz der Stile.