F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Prakfalvi Endre: Két egykor volt zsinagógáról: Várpalota, Veszprém

Az épület környezete - a városesztétikai és műemléki követelményeknek megfelelően - kialakítandó: A téren az épület előtt álló trafik épület lebontandó*, az északi határmentén lévő gépkocsijavitó üzem épülete éppúgy összehangolandó, mint a déli raktár-lakóépület. A zsinagóga körüli terep, lépcső és kerités mai helyzete szintén megszüntetendő és esztétikusan megoldandó." JEGYZETEK 1. Hadik András: Múlt és Jövő, 1993/2., lásd még: Klein Rudolf tanulmányát a Debreceni zsinagógáról a Múlt és Jövő 1994/1. számában 2. Gazda Anikó (1933-1990): „A zsidó közösségi épületek településformáló szerepe", Pavilon, 5. (1991), 39-44. Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. Térképek, rajzok, adatok. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1991., Várpalota: 39., 129.,174., Veszprém: 224. Magyarországi zsinagógák. Főszerk. Gerő László, Szerzők G A. et al. Budapest, 1989., Várpalotához: 204-205. 3. Zádor Anna-Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest, 1943. 4. Az építést 1826-ban határozták el, az épület felavatása 1840. szeptember 11-én volt. A kiviteli terveken „Sebastian Strakovits Maurermeister Veszprém 18/11. 840" felirat található. Zádor—Rados 178. 83. jegyzet 5. Várpalota-Inota-Pét egyesítését 1951. október 19-én deklarálták. Zolnay Vilmos: Várpalota. Ötéves tervünk nagy művei. Népszava, 1952.: Az épülethez: 25-26., modell fotó a vájáriskoláról és különálló díszterméről. A helytörténeti irodalomhoz: Palota város történetéből. A várpalotai izraelita hitközség története 1. rész, írta Singer Ábrahám rabbi, Rabbiság, Várpalota, 1921. (Az épület építéstörténetével nem foglalkozik) Szíj Rezső: Várpalota. Fejezetek a város történetéből, Budapest, I960., 342., 430. 27., 33., 34. (épül az új vájár intézet, 1949 (?) ) és 39. képek Uő.: Várpalota látképei 1600-1908. Budapest 1963. 6. A felmérési rajzot és a terveket lásd: Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1956. Kiállítási katalógus, Szerk. Prakfalvi Endre, OMvH Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 1992., 60. M.j. 85. tétel, fotók: 94-95. (A tervlapok 1950-52 közötti dátumozásúak) Rimanóczy Gyula működéséhez: Rimanóczy Gyula (1903-1958). Kiállítási katalógus, Szerk. Hadik András, Hajdú Virág, Prakfalvi Endre, Ritoók Pál. OMvH Magyar Építészeti Múzeum. Budapest, 1994. 7. A Magyar Építészet Haladó Hagyományai, Összeállította Gerő László. Készült a Magyar Építőművészek I. kongresszusa alkalmából. Budapest, 1951. Közli a műemlékké nyilvánított magyarországi építmények jegyzékét stíluskorszak szerint csoportosítva. A várpalotai zsinagógát a klasszicista stílus emlékei között tartják nyílván, 58. A veszprémi zsinagóga nem szerepel a megőrzendő romantikus stílusú emlékek között. 8. ifj. Zitterbarth (III.) Mátyás (1803-1867), többek között a pesti vármegyeháza (1838-41) építője. Működéséhez lásd: Zádor-Rados 132-137. A 65. jegyzet szerint a „hagyományok alapján" ő tervezte a szintén romantikus stílusú kecskeméti zsinagógát. Komárik Dénes: „A félköríves romantika építészete Magyarországon" Klny. az Építés-Építészettudomány XVI. 1-2. számából, 175. 87. jegyzet. A szerző az épület alkotója vonatkozásában - „állítólag Zitterbarth Mátyás műve - kérdőjelet hagy. Talán nem érdektelen azonban megjegyezni, hogy 1863-ban Zitterbarth Feszi Frigyes mellett működött, vö.: Komárik Dénes: Feszi Frigyes (18211884). Budapest, 1993., 55. * Mint egy 1960 körül készült felvétel bizonyítja: a trafik maradt (12. ábra), a korszak műemlékvédelmének - is - nagyobb dicsőségére (sapienti sat).