F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

TANULMÁNY - Farbaky Péter: A pesti Rottenbiller ház

Diescher Antal 1817. június 6-án született Pesten. Pesti mesternél tanult, majd 1836-42 közt volt vándorúton. Ennek során végezte el a müncheni Képzőművészeti Akadémiát, és részben a Polytechnikumot. 1839-40-ben Frankfurt am Mainban pallérkodott, majd 1842-ben tért haza Magyarországra, s Szegeden működött. 1844-ben nyújtotta be a pesti céhhez mesterfelvételi kérelmét, s még abban az évben fel is vették tanácsi mesternek. Céhmesterként - a remekfeladat elkészítése és az elméleti vizsga után csak 1854-ben kebelezték be. 1863. június 1-én halt meg Pesten.

36 Az élete utolsó részében született tervben

37 Diescher Antal teljesen átalakította a lényegében még Kasselik Fidél tervei szerint kialakult egyemeletes utcai szárnyat. A homlokzat kétemeletes lett, s az alaprajz (8. ábra) is megváltozott: az eddig az utcavonallal párhuzamos szárny most trapéz alaprajzú lett: az oldalszárnyakra merőleges új udvari homlokzatfelülettel. Emiatt a változás miatt az utcai szárnyat egészen az alapfalaktól kellett újjáépíteni. A főlépcsőház is átépült: kétkarúból háromkarúvá változott. A nyugati oldalszárny kétkarú lépcsőháza megszűnt, s helyette a keleti udvari szárnyban új, félköríves alaprajzú melléklépcsőház jött létre. Az udvaron a II. emeleten is elkészült az emeletráépítés, az itt is körbefutó függőfolyosóval (9. ábra). Az utcai szárny téri traktusának I. emeleti beosztása csak kissé változott, viszont fennmaradt az új főhomlokzat terve (10. ábra). Diescher Antal megtartotta a homlokzat Kasselik-féle héttengelyes beosztását, ám az alsó két szinten is több módosítás történt: a homlokzati fal metszetén jól látszik: a földszinti padlónívót is megemelte, s az övpárkány is magasabbra került. A kosáríves nyomott kapu félköríves kapunyílássá változott, amelyet előreugró kiemelt rizalit keretez. Az összes földszinti nyílás a földig - illetve - a három lépcsőfokig ér, amellyel a földszinti padlószint a tértől fel lett emelve. A földszintet immár kváderezés díszíti, nem csak vakolatsávozás. A szintén feljebb került I. emeleten a szélső ablakok Kasselik-féle formai kiképzését Diescher megtartotta. Új elem a végigfutó könyöklőpárkány és a középső hármas, közös háromtagú szemöldökpárkánnyal lezárt nyílás, előtte kőrácsos mellvéddel. A középső motívum végül kissé módosítva, kettős, lizénákkal keretezett axispárral valósult meg. A mellvédmező-tükör a terven még megvolt, az épületre már nem került fel. A II. emelet architektúrája az I. emeletéhez hasonló, de valamivel egyszerűbb. Itt is középen a tervezett hármas nyílás helyett csak kettős axis valósult meg, a tervezett erkély elmaradt. A terv erőteljes főpárkánya is elkészült. Rottenbiller Lipót halála évében, még az ő kezdeményezésére épült meg a hátsó, Török Pál utcai mai épületrész. 1870 márciusában beadott kérvényében Rottenbiller Lipót így fordult a tanácshoz: „Tekintetes Tanács! Alázattal alol írott sz.k.Pest Ferenczváros Széna téren 7.sz. a. fekvő házamnak hátsó részén, mellyen jelenleg egy rokkant állapotban lévő földszinti épület áll, egy két emeletes új házat építeni szándékozom, van szerencsém f. alatt mellékelem az ezen új építésre vonatkozó terveket 2 példányban azon alázatos kérésem mellett bemutatni, miszerint a szándékolt építésekor a hatosági engedélyt megadni méltóztassék." A terveket a tanács 1870. április 12-i dátummal hagyta jóvá. Ezen a helyen a Diescher József által kiépített földszintes U alaprajzú szárny volt, középen udvarral. Az 1852-es ezen tervek és az