F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Prakfalvi Endre: Két egykor volt zsinagógáról: Várpalota, Veszprém

Prakfalvi Endre KÉT EGYKOR VOLT ZSINAGÓGÁRÓL: VÁRPALOTA, VESZPRÉM „Akkor hallgass szolgádnak és Izráél népednek könyörgésére, amellyel imádkoznak e házban" (Királyok I. 8. 30.)* Zádor Anna emlékének „Örvendetesen megszaporodtak a hazai zsinagóga építészettel kapcsolatos kutatások és publikációk az utóbbi időben" írja Hadik András a Rumbach utcai zsinagóga épületét tárgyaló Ines Müller-könyv recenziójában.

1 Alább, kutatásaim során előbukkant dokumentumokra támaszkodva, két példán szemléltetném a zsinagógák (két lehetséges) 1945 utáni sorsát. Némelyikük áldatlan helyzetéről egyébiránt Gazda Anikó

2 is megemlékezett. „Funkcióváltozásuk"-kal ugyanis - minthogy ezek az épületek már nem szolgálhatják a kultuszt és közösségét - korspecifikus jellemzői a háború, a holocaust utáni helyzetnek és a kibontakozó ún. „ötvenes évek"-nek. Aspektusok egy korszak rekonstrukciójához, értelmezésének pontosabb árnyalásához, építészettörténeti megközelítésben. Megjelölt szempontomat azért is hangsúlyoznom kell, mert az építőkről és az épületek építéstörténetéről Zádor Anna kutatásai óta - a bevezető idézet optimizmusa ellenére - sem rendelkezünk alapvetően új adatokkal.

3 Várpalota Az 1839-ben épült zsinagóga

4 megformálásának igényességével - antikizáló, klaszszicista, nagy belmagasságú, nyugati karzatos épület, az oldalhomlokzaton a falpillérek között félköríves lezárású ablakokkal, enyhe kiugrású főhomlokzati középrizalittal, s annak két szintjét átfogó, ion fejezetes háromnegyed oszlopokkal, háromrészes koronázó párkányán hangsúlyos timpanonnal-, reprezentatív megjelenésével szemléltette a 19. század első felének prosperálását, megrendelőinek státuszát (1. ábra). A háború végét a mű súlyos sérülésekkel érte meg (2. ábra). Megmaradásának, „feltámadásának" pontos története nem ismeretes, nyilván Várpalota - egy szocialista újváros - létesítésének programja keretében

5 nyert új „lehetőséget", új funkciót. Igaz kulisszafal lett belőle, ám mégsem került az alább dokumentált veszprémi zsinagóga sorsára. Rimanóczy Gyula belekomponálta Vájáriskolája együttesébe

6

; ebédlőként és nyilván más közösségi, kulturális célokra használták (3. ábra). Újra „hasznosításának" oka - megítélésem szerint - részben indokolható és magyarázha* Az elpusztult héber betűs felirat a várpalotai zsinagóga koronázó párkányán volt olvasható.