F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

TANULMÁNY - Farbaky Péter: A pesti Rottenbiller ház

A ház újabb építési periódusa Rottenbiller Fülöp halála után, fia, Rottenbiller Lipót és neje: Wurm Klára tulajdonosságával függ össze: ők 1852. december 23-án örökölték az ingatlant.

32 Rottenbiller Lipót 1806. november 11-én született a család pest-belvárosi, Mészáros utcai házában. Az elemi iskolát Pesten, majd középiskoláit Korponán és Kalocsán végezte, végül a pesti egyetemen jogot és filozófiát tanult, s 1829-ben kapott diplomát. 1826-ban királyi táblai jegyzővé nevezték ki, majd 1828-ban ügyvédi oklevelet is nyert. 1835-ben házasodott meg. Pest városa szolgálatában állott, 1843-ban alpolgármesterré, majd 1848-ban a márciusi forradalom előtt polgármesterré választották meg. Mivel ő írta alá elsőnek a tizenkét pontot, a szabadságharc után megtorlásként állásából eltávolították. 1861-ig visszavonultan élt, amikor újra polgármesterré választották, de csak néhány hónapra, s hivatalát 1865-67 között viselte újra. 1870. november 17-én halt meg. A 19. századi Pest egyik fontos közéleti szereplője volt.

33 Kálvin téri épületünk átalakítási tervét 1852 decemberében már Rottenbiller Lipót nyújtotta be a Szépítő Bizottmányhoz. A tervező Diescher József építőmester volt, a Kasselik családhoz hasonló építészdinasztia egyik tagja, Diescher János építőmester (1811-1874) fia. Pesten született 1811. április 17-én, Budapesten halt meg 1874. szeptember 28-án. Pesti mesternél tanulta mesterségét, majd három évig inaskodott, 1828-30 közt vándorútján Bécsben Philipp Brandl építőmesteméi. Ezután két évig Münchenben Xaver Mayer építőmesternél dolgozott, s itt a Polytechnikum és az Akadémia előadásait is hallgatta. 1836-ban - hazatérve - benyújtotta a pesti céhnél mesterfelvételi kérelmét, amelyet azonban csak 1839-ben kapott meg. A Magyar Tudományos Akadémia Stühler-féle épületének kivitelezője volt, főbb művei: az Akadémia régebbi bérháza (1864), a Rákóczi úti szlovák evangélikus templom (1857-67), az aradi líceum (1869-73) és a pesti szervita templom és rendház átépítése (1871-74).

34 Az egyetlen lapból álló terv (7. ábra) a ház több részét is érinti. A szénapiaci (Kálvin téri) traktus belső elrendezésében, a helyiségek újfajta válaszfalfelosztásával változott meg. A hátsó, 1840-ben kialakult utca felé viszont egy új U alaprajzú, udvart körülvevő földszintes épületet tervezett Diescher, ennek keleti és déli szárnya az udvar felé lejtő félnyeregtetővel fedett egytraktusú épületrész volt, míg a keleti szárnyat nyeregtető fedte, s benne az udvar felé eső kisebb szélességű helyiségek a konyhát, a sikátor felé néző nagyobb szélességű helyiségsor a szobákat tartalmazta: itt tehát hat szoba-konyhás lakás alakult ki. A városi tanács 1853. január 8-án adta meg az építési engedélyt: „A foganatba vétetett benyújtott terv szerinti átváltozások szilárd anyagokból s tűzveszély ellenesen a fenálló építési szabályok értelmében történvén - az építési engedelemnek 4 pftnyi díj és Diescher János építőmester úr kezessége iránt kiadható."

35 Mintegy tíz évvel később, 1862-ben következett el a ház következő építési periódusa. Ez talán avval is összefügg, hogy az építtető Rottenbiller Lipót 1861-ben lett (ha csak hónapokra is) újra polgármester, ugyanakkor az abszolutizmus vége a közéletbe visszatérő Rottenbillert - úgy látszik - jobb anyagi viszonyok közé is juttatta. A tervező ekkor az előző Diescher József testvére, Diescher Antal volt.