F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Koppány Tibor: A zsennyei Sennyei-Bezerédi kastély és kutatása

8. Zsennye, Sennyey-Bezerédi kastély. Az épület homlokzata észak felől az 1983. évi helyreállítás után. 1986. OMvH Fotótár, ltsz. neg. Fotó: Mihalik Tamás-Hack Róbert boltozatok, s az első emeleti nagyterembe a stukkós díszítésű kandalló. A barokk részletek formavilága ugyanis erre az időre utal, amikor ugyanők 1734 körül újjáépítették a közeli Gutatöttös kegyuraságuk alá tartozó, középkori eredetű templomát.

15 A kétemeletes barokk kastélyt festtette azután 1771-1772-ben Dorffmeister Istvánnal a templom mennyezetére, a Szent Cecília megdicsőülését ábrázoló kép hátterébe néhai Sennyey Sándor és Gyöngyösi Nagy Sára fiának, Antalnak özvegye.

16 A barokk átépítés idejére helyezhető a kastély körüli első park kialakítása a Rába árterének kőrissel vegyes tölgyfa ligeterdejéből. Kiterjedése és formája ismeretlen, feltételezhető azonban, hogy a 18. század kertjeihez hasonlóan a barokk kertépítés szabályai szerint készült. Az árkon belüli területről valószínűleg ekkor helyezték ki a belső gazdasági épületeket a kastély előtti út túlsó oldalán már feltételezhetően korábban is létező belső majorságba. A barokk formára átépített és bővített kastély 1828-ig maradt a Sennyeyek birtokában. Az addigra eladósodott Sennyey Károly, a barokk építtető unokája ekkor adta el zsennyei birtokát a kastéllyal és hat faluban elterülő uradalmával ötvennégyezer forintért Bezerédj Györgynek, József nádor alnádorának. Az új tulajdonos az akkor már igen elhanyagolt állapotban lévő épületet 1830-ig bezárólag átépíttette. Új tető készült, a homlokzatokat ismét simára vakolták. Erre az időre helyezhető a lép-