F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Sedlmayr János: A soproni középkori magánzsinagóga újbóli helyreállítása

5. Sopron, Új u. 11. A korábbi helyreállítás alkalmával nyitott új bejárat az épület nyugati falában. 1960. OMvH Fotótár, ltsz. 49670. neg. Fotó: Dobos Lajos homlokzat bemutatásával és belül néhány fontos elem hiányával.

9 A magánzsinagóga újbóli helyreállítása (9. ábra) az 1980-as évek végén vált esedékessé: statikai állagmegóvás is siettette a második beavatkozást. A Szent György u. 14. számú műemléki épület helyreállítása kapcsán elbontották a zsinagóga keleti oldalához tapadó hátsó szárnyat; ez a zsinagóga keleti oldalának kiszabadítása érdekében igen fontos előrelépés volt, ugyanakkor azonban északkeleti sarka aggasztóan kidőlt, illetve megroskadt, a belsőben pedig súlyos repedések keletkeztek. A termet is be kellet zárni. Az első állagmegóvó javaslatok (támpillér, támív) helyett Vándor András statikus a zsinagóga falába helyeztetett koszorút pótló, kidőlést megakadályozó vasbeton szerkezetet. Az új alapokon nyugvó támasztó szerkezetek azért nem feleltek volna meg, mert számukra új alaptesteket kell készíteni, amelyek a rossz talajba besüllyednek. A támívek pedig legfeljebb az egyik irányú kidőlés ellen védnek. Az említett állagbiztosítás után 1990-ben Dávid Ferenc művészettörténész hitelesítő kutatást végzett az épületben. A zsinagógán belül megvizsgálta a belső falfelületeket, az északi kapuzatot és a falsíkban levő imafülkéket. Később, a lakóház kutatása során előkerült a tora-fülke keretezésének egyik szárköve, amely a másik zsinagógában rekonstruált keretezéshez hasonlóan szőlőindás, akárcsak néhány európai középkori zsinagógában. Ugyancsak fontos megállapítás volt az is, hogy az egyik lakóházbéli középkori ajtókerethez a zsinagóga bejáratának kőelemeit használták fel. E darabokat a kapu szárköveihez kiemeltük és a korábbi nyílásban a kövek másolatait helyeztük el. Finom kutatással sikerült a kapu háromkaréjos oromzatát - a timpanont - is hitelesen kiszerkeszteni (10. ábra), amelynél legfeljebb az kérdéses, hogy volt-e héber felirata táblára vésve, vagy festve? A zsinagóga külső tömegét leginkább az épületre helyezett magas tető jelzi. Itt is 60° feletti nyeregtető készült, ugyanúgy, mint az Ó-zsinagóga épületén.

10 Ennek megoldása azonban azért volt nehezebb, mert ez nem volt szabadon álló, két oldalról beépített maradt. Az új tető - a zsinagógákra vonatkozó előírások szerint - a környezet fölé nő, de nem változtatja meg a Belváros sziluettjét.