F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

SZEMLE - A magyar műemlékvédelem korszakai (Tímár Árpád)

SZEMLE 81 A MAGYAR MŰEMLÉKVÉDELEM KORSZAKAI. TANULMÁNYOK Megjelent „A magyar műemlékvédelem első évszázada 1846-1949" kiállítás alkalmából. Szerk. Bardoly István, Haris Andrea. Budapest, OMvH, 1996. 276 p. (Művészettörténet - Műemlékvédelem, IX.) Száz év műemlékvédelmi tevékenységét egyetlen kiállítás keretén belül bemutatni, még akkor is, ha csak iratokra, rajzokra, tervekre, fotódokumentációra korlátozódik a bemutatott anyag, szinte reménytelen vállalkozás. Kimerítő, teljességre törekvő tárlatra nem is vállalkozott az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, amikor 1996-ban megrendezte „A magyar műemlékvédelem első évszázada 1846-1949" című kiállítást, anyagi lehetőségei és a rendelkezésre álló szerény méretű kiállítási tér csupán arra adott alkalmat, hogy ízelítőt kapjunk száz év történéseiből. E kiállítás alkalmából, mintegy annak katalógusaként is, megjelent egy 276 lapos tanulmánykötet, mely e száz évet próbálta a tudományos feldolgozás szintjén áttekinteni. Száz év műemlékvédelmének történetét feldolgozni - felölelve mind az elvek, mind a tényleges kutatás és helyreállítás, mind a hivatalok, intézmények, mind az ezek tevékenységét szabályozó törvények, rendeletek történetét és ismertetve a főszereplők, a meghatározó személyiségek életrajzát és munkásságát -, ha nem is reménytelen, de mindenképpen sok-sok éves, alapos kutatómunkát igénylő feladat. Erre az elmélyült, kitartó, forrásokig visszanyúló munkára nyilvánvalóan nem volt elég idő, a kiállítást előkészítő időszak csupán arra volt elégséges, hogy ki-ki addigi kutatásai, ismeretei alapján írja meg a ráeső részt, egy-egy nagyobb korszakot vagy tematikus egységet. Feltehetően ebből a körülményből fakad a tanulmányok terjedelmének és színvonalának egyenetlensége, a lektorálás elmaradása, az, hogy végül is nem került sor az átfedések és ellentmondások kiküszöbölésére. A tanulmányok sora - ha helyenként nagyon vázlatosan is - de ad valamilyen áttekintést a kiválasztott száz év műemlékvédelméről. A feladat optimális megoldására Horler Miklós tanulmánya kínálja a példát, mely e száz éven belül a leghoszszabb - és az érdembeli történéseket tekintve is a legjelentősebb - alperiódust dolgozza fel. Ebben megfelelő terjedelemben, megfelelő arányokban szerepelnek a szóba jöhető kérdések; pontosan megfogalmazódik a kor előtt álló feladat: „a műemlékek számbavétele és lajstromozása, konzerválási és helyreállítási munkák támogatására való javaslatok illetve azok terveinek elkészítése vagy ellenőrzése mellett a legfontosabb feladata volt a műemlékvédelem törvényi alapjainak és végleges szervezeti kereteinek megteremtését előkészíteni." E mellett természetesen szóba kerül a „műemlékvédelmi politika, másrészt a műemlékhelyreállítási elvek alakulása" is: „a helyreállítások mikéntjére vonatkozó elképzeléseket és elveket ... részben az építtető társadalom, részben a munkákat irányító építészek befolyásolják, akik maguk is részei a társadalomnak, és mindnyájan hatása alatt állanak annak a kor-